rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához köthetõ molekula szerkezetét írták le

  • Egy kulcsfontosságú, a HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához is köthetõ jelátvivõ fehérje szerkezetérõl sikerült pontos képet alkotniuk amerikai kutatóknak, akik eredményüket a Science tudományos magazin pénteki számában tették közzé.

    A CXCR4 molekula egy nagyobb fehérjecsalád tagja, melyeket G-fehérje-kapcsolt receptoroknak (GPCR-ek) neveznek. Ezek a molekulák a sejtmembránokon átívelve jelátvivõként mûködnek a külsõ és a belsõ környezet között.

    Szerepet játszanak gyakorlatilag minden testi folyamat kontrolljában, beleértve a sejtnövekedést, a hormonelválasztást vagy a fény érzékelését is.

    Normális esetben CXCR4 segít az immunrendszer aktiválásában és stimulálja a sejtek mozgását. Amikor azonban a receptort aktiváló jelek szabályozásába hiba csúszik, a CXCR4 a növekedést és a rák szétterjedését sarkallhatja.

    A HIV-vírus számos receptort használ fel arra, hogy bejusson a sejtekbe, közöttük lehet a CXCR4 molekula is. A mechanizmus feltárása közelebb vihet a sikeres HIV-kezelésekhez is.

    A molekula különbözõ állapotokban mutatott szerkezetét a röntgenkrisztallográfia segítségével tanulmányozták a kaliforniai Scripps Kutatóintézet munkatársai Raymond Stevens vezetésével. Eredményük alapvetõ lépés új, hatékonyabb gyógyszermolekulák tervezéséhez.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Amerikaiak tízezrei halnak meg védõoltás hiányában

    Védõoltás hiányában évente felnõtt amerikaiak tízezrei halnak meg tüdõgyulladásban, influenzában és más fertõzõ betegség következtében - derült ki egy csütörtökön közzétett jelentésbõl. 2008-ban mindössze a felnõtt lakosság harmada kapott oltást a szezonális influenza szövõdményeként fellépõ tüdõgyulladás ellen - áll a Trust For America's Health (Amerika Egészségéért Szövetség), az Infectious Diseases Society of America (Fertõzõ Betegségek Amerikai Társasága), valamint a Robert Wood Johnson Alapítvány által közzétett jelentésbõl.

  • Aki keveset alszik, könnyebben elhízhat

    Aki keveset alszik, könnyebben elhízhatA kevesebbet alvó felnőttek és gyerekek esetében jelentősen magasabb testtömeg-indexet tapasztaltak kutatók, és az elhízáson kívül számos anyagcsere-betegség is nagyobb arányban volt észlelhető náluk. A kutatás középpontjában az állt, hogy vajon egyértelmű összefüggés igazolható-e az elhízás és a kevesebb alvás között. A válasz egyértelmű igennek bizonyult mind gyerekek, mind felnőttek esetében. A kevesebbet alvó felnőttek és gyerekek esetében szignifikánsan magasabb testtömeg index volt kimutatható.

  • Alzheimer kórt okozhat az álmatlanság?

    Egy tanulmány elõzetes eredményei szerint a rossz alvás, illetve az álmatlanság összefügg az agyi plakképzõdéssel, ami az Alzheimer-kór egyik okozója - számol be a CBS News.

    A St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem kutatói száz egészséges, 45 és 80 év közötti személyt vizsgáltak. Kimutatták, hogy azokban, akik egy órán belül ötnél több alkalommal riadnak fel, nagyobb a valószínûsége az úgynevezett amiloid plakkok felhalmozódásának.

  • Nõi viagra antidepresszánst szedõ asszonyoknak

    A gyógyszer, amely forradalmasította sok idõsebb férfi szexuális életét, egy új tanulmány szerint segíthet olyan nõkön, akiknek antidepresszáns szedése miatt csökkent a libidójuk. Az antidepresszánsok egyik ismert mellékhatása a szexuális életre gyakorolt hatásuk.

    A Journal of the American Medical Association július 23/30-i számában megjelent tanulmányban Dr. George H. Nurnberg, az Új-Mexikói Egyetem Orvosi Karának kutatója és munkatársai 98 olyan nõt vizsgáltak, akik depresszió miatt gyógyszeres kezelésben részesültek.

  • Megtalálták az örökletes kopaszodás okát

    Amerikai kutatók megtalálták a jellemzõen férfiaknál elõforduló örökletes hajhullás okát: az érintettek fejbõrében lévõ õssejtek nem fejlõdnek tovább, ennek következményeként pedig a hajtüszõsejtek utánpótlás nélkül maradnak, a hajnövekedés abbamarad. A Pennsylvaniai Egyetem bõrgyógyásza, George Cotsarelis és csapata is meglepõdött a vizsgálat eredményén. Eredetileg arra számítottak, hogy a kopaszok hajtüszõiben kevesebb õssejt van, és emiatt nem nõ a hajuk - ezzel szemben kiderült, hogy az õssejtek száma nem is érintett, csupán a továbbfejlõdésük.

  • Fájdalom nélküli oltás tapasszal

    Hamarosan elfelejthetik félelmüket azok, akik eddig tartottak az injekciós tûtõl, mert egy japán kutató kidolgozta a fájdalommentes oltás módszerét.

    Az új injekciós tû valójában egy 1,5 centiméter átmérõjû kör alakú lapka, amely 300 apró pöttynyi tût tartalmaz. Az injekciós tapasz úgy juttatja be a szervezetbe a hatóanyagot, hogy nem sérti fel a bõr középsõ irharétegét. Kandzsi Takada farmakokinetikus, a kiotói gyógyszerészeti egyetem munkatársa arra keres megoldásokat, miként lehet különbözõ hatóanyagokat bejuttatni az emberi testbe.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • Június a harmónia hónapja egyensúly a Föld és az Ég között

    Június a harmónia hónapja egyensúly a Föld és az Ég közöttA nyári napforduló június 21-én van, az év leghosszabb napjának ünnepe, ősi hagyományokra nyúlik vissza. A csillagászati szakterminus szerint a nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Ezt az örömnapot a keresztény kultúrkörben a Szent Iván éjjeli ünnepségekhez kötik. Azonban nem árt tudnunk, hogy ez a kereszténység felvétele előtti magyarság egyik legfontosabb ünnepe is volt a téli napfordulóval egyetemben. Ezek az ünnepek az életet, a termékenységet, és a szoláris értékek győzelmét tükrözik.

  • A cukros üdítõk fogyasztása összefügghet a hasnyálmirigy rákjával

    A cukros üdítõket fogyasztó emberek körében 87 százalékkal nagyobb kockázatát találták a ritka, ám halálos hasnyálmirigyrák elõfordulásának amerikai kutatók, mint a gyümölcslevet elõnyben részesítõknél - áll egy hétfõn közzétett tanulmányban.

    "Az üdítõk nagy cukortartalma növelheti a szervezetben az inzulinszintet, úgy véljük, ez hozzájárul a hasnyálmirigyben a rákos sejtek növekedéséhez" - közölte Mark Pereira, a Minnesotai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetõje. A cukor lebontásában segédkezõ inzulint a hasnyálmirigy állítja elõ.

  • A szexszomnia betegség?

    A betegség tulajdonképpen az alvajárásnak egy sokkal „fejlettebb” változata, mely magába foglalja a teljes szexuális aktust (elõjátéktól az utójátékig), egyetlen fontos kivétellel: a betegek nincsenek tudatában annak, hogy mit tesznek, és felébredve nem emlékeznek a történtekre.

    A szexszomnia nem összekeverendõ a szexuális álmokkal. Az álmok az alvási fázis olyan szakaszában jönnek létre, mikor a test nagyrészt tehetetlen, míg az alvás közbeni szex a mélyalvást követõ fázisban fordul elõ, vagyis amikor a test már szabadabban mozog.

  • Leukémiás sejtek támadható pontjait azonosították

    Japán tudósok 25 olyan DNS-szakaszt találtak leukémia-õssejtekben, amelyek célpontjai lehetnek az újabb rákgyógyszereknek.

    A Science Translational Medicine címû tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók a genetikai állomány 25 olyan szakaszáról számolnak be, amelyek különösen aktívak voltak a leukémia-õssejtekben, így valamennyi alkalmas lehet új gyógyszercélpontnak.

  • Szerte a világban elkezdõdnek az embereken végzett õssejtes klinikai próbák

    Budapest - "A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az orvos.zug.hu -nak Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja.

    Az akadémikust a napokban érkezett hírek kapcsán kérdeztük, melyek szerint emberi õssejtekbõl elõállított sejtkészítmények klinikai kipróbálását kezdik meg több helyszínen súlyos idegrendszeri károsodások gyógyítására.

  • Újabb, Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs gént találtak

    Újabb, az Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs géneket találtak nemzetközi kutatócsoportok. A génvariáns neve CALHM1, és a legtöbb beteget érintõ idõskori Alzheimer-kór kialakulásában játszik szerepet.

    Az Alzheimer-kór az agy degeneratív betegsége, amelynek vezetõ tünetei a feledékenység és a nagymértékû szellemi leépülés (demencia). A betegséget a nagymértékû sejtpusztulás okozza, amely az agy több részét is érinti.

  • A kávé csökkentheti a szélütés kockázatát a dohányos férfiaknál

    New York - A dohányos férfiaknál csökkentheti az érelzáródás okozta szélütés kockázatát, ha rendszeresen kávét vagy teát isznak - közölték svéd kutatók tanulmányukban.

    26 556 felnõtt, dohányozó finn férfi adatait használták fel abban a vizsgálatban, amely a kávé és tea fogyasztásának összefüggését vizsgálta a különbözõ típusú szélütések elõfordulásával. Az agyvérzések és az agyi érelzáródás kockázatát tanulmányozták a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, Susanna C. Larsson vezetésével.