rss
  • A prosztatarák megállapítására jelenleg használt biomarker félrevezetõ eredményt adhat

  • Felesleges, agresszív kezeléshez vezethet, ha az alacsony kockázatúnak ítélt prosztatarákos eseteknél nem végeznek biopsziát - közölték amerikai kutatók.

    A prosztatarák diagnosztizálásakor egy fehérje, a prosztata specifikus antigén (PSA) vérszintjét használják jelenleg jelzõszámnak. Ha ez az érték 4 nanogramm alatt van milliliterenként, akkor a jelenlegi gyakorlat szerint alacsony kockázatúnak számít a tumor, az Egyesült Álalmokban nem végeznek ilyenkor biopsziát.

    Egy korábbi nagy tanulmány úgy találta, hogy 4 alatti PSA érték alatt - az alacsony kockázatúnak tekintett esetekben - a férfiak 15,2 százalékánál fejlõdött ki prosztatarák.

    Yu-Hsuan Shao, a New Yersey-i rákkutató intézet munkatársa csoportjával azt követte nyomon, hogy 124 ezer, alacsony kockázatúnak minõsített prosztatarákkal élõ férfinál milyen kezelést alkalmaztak 2004 és 2006 között. A páciensek 44 százalékának mûtéti úton eltávolították a prosztatáját, minden harmadik férfi pedig sugárkezelést kapott.

    A szerzõk becslése szerin a biopszia elvégzéséhez szükséges PSA-határérték lecsökkentése 4-rõl 2,5-re az Egyesült Államokban 6 millióra emelné az abnormális PSA-szinttel élõ férfiak számát. E férfiak 82,5 százaléka kapna agresszív kezelést, noha csupán 2,4 százalékuknál jelentkezne magas fokozatúnak számító tumor.

    Shao szerint eredményeik aláhúzzák, hogy a PSA vérszintje, mint biomarker nem elegendõ a kezelési döntések meghozatalához. Úgy vélik, hogy addig, amíg nem áll az orvosok rendelkezésére megfelelõ technológia az agresszív tumorok megkülönböztetésére az enyhébb formáktól, addig a biopszia elhagyása növelheti a túldiagnosztizálás és a túlkezelés kockázatát. Olyan beavatkozásokhoz vezethet, mint a prosztata sebészi eltávolítása, valamint sugár- és hormonterápiák alkalmazása, melyek mellékhatásaként egyebek közt impotencia és vizelettartási zavarok léphetnek fel.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nehezen tudnak felhagyni a tinik a dohányzással

    New York - A kezdõ kamasz dohányosok gyakran próbálnak meg leszokni a cigarettáról, de többnyire sikertelenül, és a függõség az eddig véltnél korábban kialakulhat - vélik kanadai kutatók.

    A Kanadai Rák Társaság által támogatott vizsgálatban megállapították, hogy a tinik az elsõ rágyújtás után általában két és fél hónappal már próbálkoznak a dohányzás elhagyásával, és átlagosan 21 hónappal késõbb már elvesztik bizalmukat abban, hogy képesek lennének erre.

  • Kevesebb étel, lassabb öregedés

    Ha egy nap csak 300-500 kalóriával ennénk kevesebbet, akkor csökkenthetnénk az öregedés jeleit és tovább élhetnénk - állítja egy új tanulmány.

    A hormoncsökkenés akkor jelentkezik, ha elhagyjuk a nehéz ételeket, desszerteket. „Bebizonyosodott, hogy a kalória csökkentése ugyanolyan hatással van az emberekre, mint az állatokra.” – írta Edward Weiss tápanyag-és táplálkozástudományi docens. „A következõ lépés, hogy megfigyeljük, valóban csökkenti-e az életkorral járó szövetkárosodást.

  • A testsúlycsökkenés három pillére - Felcím: A gyógyszerészeket is harcba hívják

    Európában mintegy 400 millió felnõtt túlsúlyos és minden hatodik (130 millió) kifejezetten kövér. A súlytöbblet jelentõs népegészségügyi probléma lett Magyarországon is: a felnõtt lakosság csaknem kétharmada (a férfiak 38, a nõk 28 százaléka) súlyfelesleggel küzd, 10-15 százaléka pedig elhízottnak mondható. A gyerekkori elhízás gyakorisága mintegy 15 százalék - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság nemrégiben tartott kongresszusán.

    Szakemberek a kóros súlytöbbletet tekintik a második legjelentõsebb - megelõzhetõ - haláloknak (a dohányzás után).

  • Gyengédséggel, öleléssel a szívbetegség ellen?

    Az összebújás és a gyengédség nemcsak a léleknek esik jól, hanem a szívbetegségeket is segít megelõzni. Az észak-karolinai egyetem kutatói felfedezték, hogy már az is csökkenti a vérnyomást és a pulzust, ha tíz percig fogjuk egymás kezét.

    Aki még ennél is jobban szeretné megkönnyíteni a szíve dolgát, az jól teszi, ha kiköltözik vidékre, mert a szennyezett városi levegõ a keringésnek még jobban árt, mint a tüdõnek. A légzõszerven keresztül ugyanis a legfinomabb porszemcsék is eljutnak a vérbe, és gondoskodnak az erek beszûkülésérõl.

  • A Cukorbetegek világnapja

    November 14. a Cukorbetegek világnapja (Diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttmûködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezõjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak. Az egyes típusú diabétesz - a vércukorszint megemelkedése - elsõsorban a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. (Erre a hormonra a táplálék energiává történõ átalakításához van szükség.)

  • Cukorbetegségben a szívritmuszavar is gyakoribb

    A cukorbaj nem csak általában a koszorúér-betegség egyik legfontosabb kockázati tényezõje, hanem kifejezetten növeli a leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarremegés esélyét is. Az ezzel foglalkozó, három évig tartó vizsgálat eredményeit a Journal of General Internal Medicine közölte.

    A cukorbetegség világszerte mind gyakoribb, mert mind több az idõs, illetve súlytöbblettel bajlódó ember. Ráadásul az is tény, hogy a cukorbaj lassan, fokozatosan alakul ki, és a betegeknek kezdetben panaszt sem okoz.

  • Mely színek növelhetik önbizalmunkat és boldogságérzetünket?

    Színek és fények emberre gyakorolt hatását vizsgálták a Marylandi Egyetem tudósai. Arra az eredményre jutottak, hogy a boldogság érzetét kiváltó szín férfiaknál a kék és a zöld, míg nõknél a kék, lila és narancssárga váltaja ki ugyanezt a hatást - megtekinthetõ a The Daily Telegraph online kiadásában.

    Melyek a bizalmat növelõ színek? Mely színek hatnak jótékonyabban? A kék és a vörös szín a bizalmat növelheti az erõsebb nemnél, míg a kék és a lila egyvelege bizonyult ilyen téren a leghatékonyabbnak a nõknél.

  • Kitörölhetetlen az emlékezet

    A biciklizést nem lehet elfelejteni, tartja a köznyelv, és ez igaz is.

    Ennek az oka valószínûleg abban keresendõ, hogy az agy a tanulás folyamán létesített idegkapcsolatokat többé nem bontja szét, hanem csupán kiiktatja.

    Az emlékek tehát nem vesznek el, csak egy ideig nem lehet õket elõhívni - közlik a németországi martinsriedi Max-Planck Neurobiológiai Intézet kutatói a Nature címû szakfolyóiratban.

  • Összekapcsozott szívbillentyû

    A szívnek betegségek következtében rosszul záró vagy nyíló billentyûit szükség esetén mûtéttel évtizedek óta tudják kezelni, cserélni, de egy új technika az egyik billentyû hibáját a mellkas fölnyitása nélkül is jelentõsen javíthatja. Az új eljárásról az Amerikai Szívgyógyász Kollégium idei kongresszusán számoltak be. A vér áramlását a testen belül a szív ritmusos mûködése biztosítja, de a szíven belül a vér mozgását négy szívbillentyû teszi lehetõvé. Különbözõ, gyulladásos betegségek következtében fõleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévõ, kéthegyû billentyû mûködése károsodik és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

  • A csokoládé növeli a csontritkulás és a csonttörések valószínûségét

    Egy újabb kutatás is alátámasztja azt a tényt, hogy a csokoládé kedvezõ hatású a szívre - azonban, a csontokra gyakorolt hatása már nem ilyen pozitív. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói idõs hölgyek csontjainak állapotát elemezték.

    "Ez volt az elsõ vizsgálat, amely a csokoládéfogyasztás és a csontok állapota közti kapcsolatot vizsgálta. Eredményeink alapján felvethetjük, hogy a csokoládéfogyasztás növeli a csontritkulás és a következményes csonttörések valószínûségét" - közölték az American Journal of Clinical Nutrition c.szaklapban.

  • Allergiás reakciót válthat ki az állandó mobiltelefon használat

    Allergiás reakciót válthat ki a mobiltelefonokban található nikkel azoknál, akik szinte megállás nélkül csevegnek a fülükre szorított apró készüléken - figyelmeztettek szakemberek az Amerikai Allergiás, Asztmás és Immunológiai megbetegedések Kollégiumának (ACAAI) éves találkozóján. Az allergiát a legváratlanabb dolgok, így a mobiltelefonban található nikkel, az ékszerek, a kozmetikumok, a piercingek és a tetoválások is kiválthatják. "A kézi telefonok fokozott használata miatt egyre hosszabb ideig vagyunk kitéve a készülékben lévõ nikkelnek" - mondta az ACAAI tagja.

  • Az örömhormon javítja az arcfelismerést

    Miben segítheti a felismerés az emberiséget?!

    London - A szexuális örömérzettel, a kötõdéssel és az anyai gondoskodással kapcsolatba hozható oxitocin nevû hormon segít az ismerõs arcok azonosításában is - állítják svájci kutatók.

    Azok a férfiak, akik oxitocint kaptak, pontosabban idézték fel az ismerõs arcokat, de a hormon nem javította náluk az élettelen tárgyak felismerését - mondta Peter Klaver, a Zürichi Egyetem munkatársa.

  • A HIV-vírus elrejtõzhet a csontvelõben

    A HIV-vírus elrejtõzhet a csontvelõben, így kikerülheti az õt "támadó" gyógyszereket, késõbb pedig feléledve és szaporodva AIDS-betegséghez vezethet - közölték amerikai kutatók a Nature Medicine címû szakfolyóirat vasárnap megjelent számában. Kathleen Collins a Michigani Egyetem kutatója csoportjával megállapította, hogy a HIV-vírus képes megfertõzni a hosszú élettartamú csontvelõi vérképzõ õssejteket. Collins szerint a vírus szunnyadó állapotban van a csontvelõi õssejtekben, majd amikor azok vérsejtekké fejlõdnek, újra aktiválhatja magát, ezáltal újraélesztheti a fertõzést is.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.