rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A fiatalkori elhízás kétszeresére növeli a halálozási kockázatot

  • Az elhízott fiatal férfiak halálozási kockázata a duplája egészséges súlyú társaikénak. A túlsúlytól ráadásul zömmel sohasem szabadulnak meg, tehát egész életüket végigkíséri a megnövekedett kockázat - hangzott el kedden Stockholmban, egy elhízással foglalkozó nemzetközi konferencián.

    A dán Preventív Orvostudományi Intézet tudósai több mint 5000 hadköteles fiatal adatait elemezték húszéves koruktól nyolcvan éves korukig.

    Ez az elsõ tanulmány, amelyben az elhízás ilyen hosszú idõszakra vonatkozó befolyását vizsgálták. Közben az eredményeket megszûrték olyan egyéb rizikófaktoroktól, mint például a dohányzás - mondta el a Koppenhágai Egyetemi Kórházban dolgozó Esther Zimmerman, a kutatás vezetõje.

    A vizsgálat szerint az egészséges, 25 pontos testtömeg-index (BMI) fölötti minden további BMI-pont 10 százalékkal növelte a halálozási kockázatot.

    Az elhízottak a negyvenes-ötvenes éveik elérése után átlagban 8 évvel korábban haltak meg, mint a normál testsúlyú társaik.

    "Manapság az elhízás szinte járványszerû, ezért is rendkívül fontos a huszonéves korosztály körében jelentkezõ túlsúlyosság egy életen keresztül ható következményeinek pontos felmérése" - fogalmazott Zimmermann.

    A kutatók az 1930 fõs elhízott férfi adatait a 3601 fõs normál testsúlyú sorkötelezett fiatal egészségügyi adataival vetették össze. Amíg a normális súlyúak 70 százaléka, addig az elhízottaknak mindössze 50 százaléka érte meg a 70 éves kort. Ráadásul a korai években jelentkezõ túlsúly több mint 70 százalékuknál a késõbbi években is megmaradt.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomság

    Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomságMai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló csemege, ám jó tulajdonsága nem csak ebben rejlik. Az aranysárga ragacsos folyadék ugyanis az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság – a sumérek, egyiptomiak, görögök egyaránt hódoltak pozitív tulajdonságai előtt. A mézzel (illetve egyéb méhészeti termékekkel) való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia. A természet eme édes adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó:

  • EKG-t pótló szupersztetoszkóp

    A szívpanaszok vizsgálatára általában elektrokardiográfiai (EKG) készülékeket használnak. Ám a drága berendezések csak a jól felszerelt egészségügyi intézményekben állnak rendelkezésre, és igénybe vételükhöz a legtöbb helyen beutaló szükséges.

    Ezt váltja ki a 3M Littman elektronikai vállalat által feltalált Electronic Stethoscope 3200 elnevezésû szupersztetoszkóp és a hozzá fejlesztett cardioscan szoftver.

  • Egy fehérje lehet a kulcs a bélbetegségek gyógyításához

    Gyógyszerek vagy megfelelõ étrend elõsegítheti egy olyan fehérje termelõdését, amely helyreállítja a szervezet természetes védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben, ezzel új kezelési lehetõséget kínál a ma még gyógyíthatatlan bélbetegségekre, például a Crohn-betegségre - közölték európai kutatók. A franciaországi Lille-ben található Pasteur Intézet munkatársainak vezetésével zajlott az a kutatás, amelyben megállapították, hogy a PPAR-gamma jelû fehérje alacsony szintje csökkenti a páciensek védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben.

  • A soványság és az elhízottság is befolyásolja a várható életkort

    Másfél millió ember adatai alapján elmondható, hogy mind a túlsúly, mind a túlzott soványság rosszat tesz az egészségnek és megrövidíti az életkilátásokat. Amerikai kutatók 19 nagy tanulmány eredményeinek összesítése alapján számolták ki, hogyan hathat a testsúly a várható élettartamra.

    Születési adottságaink, körülményeink és életmódunk, valamint betegségek egész sora befolyásolhatja a testsúlyunkat, de azt is érdemes végiggondolni, hogy maga a testsúly milyen elõnyt vagy kockázatot jelent.

  • A folyadék- és ásványianyag pótlás elengedhetetlen az egészséghez

    A folyadék- és ásványianyag pótlás elengedhetetlen az egészséghezA táplálkozás egészségmegőrző szerepéről nap mint nap szó esik. Tudjuk, mennyi energiát, vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak ételeink, mit tanácsos fogyasztani különböző betegségek esetén. Szervezetünk napi 2-3 liter folyadékot is igényel, ennek összetételére, a folyadékfogyasztás jelentőségére azonban jóval kevesebbet gondolunk. Étel nélkül 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz hiánya azonban 6-7 nap alatt halálhoz vezethet. A tartós szomjazás nem csak a szomjúságérzetben merül ki.

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • Korai kezelés esetén hatékony a genitális herpesz terápiája

    New York - A genitális herpesz kezelését többnyire akkor kezdik meg, amikor már kialakult a betegség "visszatérõ" jellege; egy új kutatás szerint azonban abban az esetben, ha a terápiát a diagnózis felállítása után azonnal megkezdik, nagyobb eséllyel lehet megakadályozni a kór kiújulását.

    A herpesz genitális a nemi szervek, a végbélnyílás körüli bõr és a környezõ területek nemi úton terjedõ betegsége, amelyet a herpesz szimplex vírus okoz.

  • A HDL-koleszterin még jobb, mint hittük

    A "jó" HDL-koleszterin nemcsak infarktus ellen véd, hanem a rák kockázatát is csökkenti - ez a fontos tudományos megfigyelés is aláhúzza annak jelentõségét, hogy a halál két leggyakoribb okát jelentõ megbetegedés ellen együtt lehet és kell harcolni.

    A koleszterin emlegetésére mindenkinek az infarktus jut eszébe, illetve az, hogy minél kevesebb kerül ebbõl az anyagból a szervezetünkbe, annál védettebbek vagyunk a szív- és érrendszeri betegségek ellen.

  • Agytumort okozhatnak a rovarírtószerek?

    A rovarirtószerekkel gyakran érintkezõ mezõgazdasági dolgozók és azok, akik vegyszerrel kezelik szobanövényeiket, nagyobb eséllyel alakulhat ki agytumor - állítja az eddigi legnagyobb tanulmány az Occupational and Environmental Medicine online számában.

    Az eredmények alapján a rovarirtókkal folyamatos kapcsolatban levõ mezõgazdasági dolgozóknál a tumor kockázata enyhén növekszik, azonban, akik fokozottan érintkeznek ilyen vegyszerekkel, a kockázat több mint kétszeresére emelkedett.

  • Új, hatékonyabb módszer a szalmonellát okozó baktériumtörzsek ellen

    A Texas Egyetem gyógyászati központjának munkatársai újfajta, az antibiotikumokkal történõ kezelésnél vélhetõen hatékonyabb módszert dolgoztak ki a szalmonellát, a tularémiát és a súlyos hasmenést okozó baktériumtörzsek ellen.

    A háromféle bakteriális fertõzést egerekben váltották ki: a laboratóriumi körülmények között már tesztelt új molekula sikeresen gátolta az állatok fertõzõdését. A szakértõk teljesen új megközelítéssel próbálkoznak a különféle, emberre is veszélyes baktériumtörzsek elleni harcban.

  • A 'náthavírusok' családfájának elkészítésével új gyógyszerek fejleszthetõk ki

    Washington - Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különbözõ törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetõvé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették.

    A megfázás, más néven hûléses hurut, akut egyszerû meghûlés vagy nátha - akut fertõzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdõ nyálkahártyáját támadja. Elsõsorban rhinovírusok okozzák. Amerikai adatok szerint a felnõttek évente 2-4 alkalommal betegednek meg, míg a gyerekek akár tízszer is megfázhatnak.

  • Allergiás reakciót válthat ki az állandó mobiltelefon használat

    Allergiás reakciót válthat ki a mobiltelefonokban található nikkel azoknál, akik szinte megállás nélkül csevegnek a fülükre szorított apró készüléken - figyelmeztettek szakemberek az Amerikai Allergiás, Asztmás és Immunológiai megbetegedések Kollégiumának (ACAAI) éves találkozóján. Az allergiát a legváratlanabb dolgok, így a mobiltelefonban található nikkel, az ékszerek, a kozmetikumok, a piercingek és a tetoválások is kiválthatják. "A kézi telefonok fokozott használata miatt egyre hosszabb ideig vagyunk kitéve a készülékben lévõ nikkelnek" - mondta az ACAAI tagja.

  • A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknek

    A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknekA túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót. A környező levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amelyet az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani.