rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A cukorbetegek agresszív gyógyszeres kezelése csökkenti a szem- és veseproblémák kockázatát

  • A diabéteszes betegek vérnyomásának, vércukor- és koleszterinszintjének csökkentésére irányuló agresszív gyógyszerezés nem szûkíti a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa (stroke) kockázatát, viszont megelõzheti a cukorbajjal kapcsolatos szem-, ideg- és veseproblémákat - jelentették be amerikai kutatók.

    A cukorbetegség szív- és érrendszeri szövõdményei kockázatának mérséklését elemzõ ACCORD-vizsgálat (Action to Control Cardiovascular Risk in Diabetes) öt éve kezdõdött.

    Ennek során többféle gyógyszert alkalmaztak egyidejûleg a vérnyomás beállítására, valamint a koleszterin- és a vércukormutatóknak az orvosi gyakorlatban jelenleg elfogadhatónak tekintett paramétereknél alacsonyabb szintre való csökkentése érdekében. Az amerikai kormány támogatásával végzett kutatás eredményirõl az Amerikai Diabétesz-szövetség keddi konferenciáján számoltak be a tudósok.
    A vizsgálatot 2008 februárjában ideiglenesen felfüggesztették, mivel a vércukorszint csökkentésére irányuló intenzív gyógyszerezésben részesülõ páciensek körében ötödével magasabb volt a szívhalálozási ráta, mint azok közében, akik hagyományos kezelést kaptak.
    Az erõteljesebb gyógyszerezésben részesülõ betegeket "enyhébb" terápiás csoportba sorolták, majd a vizsgálat folytatódott. Bár több azonos hatású gyógyszer egyidejû alkalmazása, mint például a sztatinalapú koleszterincsökkentõk mellett az azonos célt szolgáló fenofibrát-készítmények adagolása nem szûkítette a szívproblémák rizikóját, ugyanakkor ötvözésük enyhítette a cukorbetegek vakságát elõidézõ ideghártya-elváltozást, a diabéteszes retinopátia kockázatát: errõl tanúskodnak 10 251 idõsebb amerikai diabéteszes páciens kockázatával végzett vizsgálatok.
    Az ACCORD keretében elvégeztek egy 3000 fõre korlátozódó részvizsgálatot, amelynek során kizárólag az intenzív vérnyomás-, koleszterin- és vércukorcsökkentõ terápia és a diabéteszes retinopátia folyamata közötti összefüggéseket elemezték. A vizsgálatot irányító Emily Chew, az amerikai egészségügyi-kutatási központ, a National Institutes of Health kutatója, aki a New England Journal of Medicine online kiadásában publikálta tanulmányát, kollégáival arra a következtetésre jutott, hogy a fibrát- és a sztatinalapú koleszterincsökkentõk kombinálása lelassította a folyamatot.
    Az agresszív kezelésben részesülõ páciensek vizeletében kevesebb volt a kimutatható fehérje is, amely a vesekárosodás egyik tünete. "Az alacsonyabb fehérjeszínt jó jelnek tekinthetõ" - hangsúlyozta Faramarz Ismail-Beigi, a Case Western Reserve University kutatója, akinek tanulmánya a The Lancet címû tekintélyes orvosi lapban látott napvilágot.
    Mivel azonban az intenzív vércukorszint-csökkentõ terápia növeli némely beteg esetében a szívhalálozás kockázatát, vagy súlyos hipoglikémiás (alacsony vércukorszinttel) járó állapotot idézhet elõ, a tudósok arra hívják fel az orvosok figyelmét, hogy minden páciens esetében egyénileg kell meghatározni az optimális gyógyszerezést.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Alvás közben szivaccsá válunk

    Kanadai kutatók választ kaptak arra a kérdésre, hogy éjszaka - a nappali idõszaktól eltérõen - miért nem kell rendszeresen innunk, illetve felkeresnünk a mellékhelységet. Mint kiderült, belsõ óránk gondoskodik arról, hogy alvás közben különösen sok hormon ürüljön a vérbe, aminek révén testünk hatékonyabban raktározza a vizet. A szervezet vízháztartásának legfontosabb irányítóegysége a vízfelvétel és vízleadás egyensúlya. Alvás közben azonban testünk nem jut folyadékhoz, ezért ahhoz, hogy minden fontos szerv ilyenkor is ellássa feladatait, a vízveszteséget minimalizálni kell.

  • A szülés utáni depresszió lehetséges oka

    Cambridge (Massachusetts) - A szülés utáni depresszió lehetséges magyarázatát adja Módy István, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja a Neuron címû szakfolyóirat július 31-én megjelent számában.

    Módy és munkatársa, Jamie Maguire a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen egérkísérletekben megállapították, hogy egy speciális fehérjecsoportnak, a GABA receptoroknak egyes agyi idegsejtek felszínén megváltozott mûködése okozhat szülés utáni depressziót, vagy pszichózist.

  • Agyi katasztrófa után még két napig is van remény a kezelésre

    Noha a nemzetközi terápiás irányelvek hangsúlyozzák, hogy szélütés után a legkorszerûbb kezelés eredményei is csak akkor hatásosak, ha a beteget egy órán belül ellátják, egy új kezelési módszer - melyet a Brain legújabb száma ismertet - arról számol be, hogy bizonyos gyógyszeres és környezeti beavatkozásokkal még akár 48 óráig is van esély a javulásra.

    A hagyományos 60 perces idõhatárt az Egyesült Államokban a különleges szállítással megszervezett központokban is csak a betegek tíz százaléka esetén sikerül elérni.

  • A füstölõk füstje szerepet játszhat bizonyos ráktípusok kialakulásában?

    Nagyobb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, ha valaki hosszú távon sok füstölõfüstöt lélegez be, még akkor is, ha nem dohányzik, derül ki egy friss vizsgálatból, melynek során összefüggést találtak a füstölõ-expozíció és a legtöbb felsõlégúti rák, valamint a laphámsejtes tüdõrák között.

    A fokozott rizikó mind dohányzók, mind nemdohányzók esetében fennáll, ami arra utal, hogy a füstölõk füstjének belégzése a légúti rákok független rizikófaktora, következtetett a kutatás vezetõje, a Koppenhágai Statens Szérum Intézet kutatója.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Néhány egyszerű trükk allergiásoknak

    Néhány egyszerű trükk allergiásoknakAz allergia népbetegség. Szemviszketés, orrfolyás, könnyek és kaparó torok, viszketés, kiütések - ismerős tünetegyüttes, amely a nemkívánatos "családtagra" az allergiára illik. Családtagról van szó, hiszen kis túlzással nincs olyan magyar család, ahol legalább egy valaki ne lenne allergiás. Mi az allergia? Az allergia nem más, mint a szervezet túlzott reakciója különféle anyagokra. Az allergia kialakulhat pollenektől, portól, penészgombától, poratkától, fémektől, ételtől, gyógyszertől és rovarok mérgeitől is.

  • A legtöbb lombikbaba egészséges

    A több mint harminc évvel bevezetése után készült felmérések szerint a lombikbébi eljárás segítségével született gyerekeknél alig található orvosi eltérés a hagyományos megtermékenyülés után világra jöttekhez képest.

    Világszerte hárommillió fölött van a szervezeten kívüli, mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek száma, amely az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - közölték kutatók vasárnap a legrangosabb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves találkozóján.

  • Újabb, Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs gént találtak

    Újabb, az Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs géneket találtak nemzetközi kutatócsoportok. A génvariáns neve CALHM1, és a legtöbb beteget érintõ idõskori Alzheimer-kór kialakulásában játszik szerepet.

    Az Alzheimer-kór az agy degeneratív betegsége, amelynek vezetõ tünetei a feledékenység és a nagymértékû szellemi leépülés (demencia). A betegséget a nagymértékû sejtpusztulás okozza, amely az agy több részét is érinti.

  • Új típusú mesterséges szaruhártyával állították helyre emberek látását

    Új típusú mesterséges szaruhártyát hoztak létre svéd tudósok, akik páciensek szemébe egy kis kollagén vázat helyeztek be, amely rávette a szaruhártyasejteket, hogy újra növekedjenek, így a kezeltek látása helyreállhat.

    Az új módszer a klinikai kipróbálás elsõ szakaszában tíz svéd páciensnél bevált - közölték a kutatók."Belülrõl próbáljuk regenerálni a szaruhártyát" - emelte ki May Griffith, aki az ottawai kórházi kutatóintézet és a svédországi Linköpingi Egyetem professzoraként vezette a kutatást.

  • A hallássérültek is hallják a zenét

    Szeged - Speciális diszkóban táncolnak csütörtök este a hallássérült gyerekek a szegedi Klúg Péter Gyógypedagógiai Intézmény Katalin-bálján – tájékoztatott csütörtökön sajtótájékoztatón a rendezvényrõl a hallássérült gyermekek nevelésével foglalkozó intézmény vezetõsége.

    Nacsa Henrietta igazgatóhelyettes szerkesztõségünknek elmondta: a hallókészülék segítsége mellett, a hallásveszteséggel rendelkezõ gyerekek különbözõ frekvencián és hangerõsségen hallanak. Õk a ritmust, a zenét jól érzékelik, hiszen a zene szélesebb frekvencián szól, mint a beszéd.

  • Az inzulin beszippantása enyhítheti az Alzheimer-kór tüneteit

    Javította az Alzheimer-kór kezdeti tüneteit mutató páciensek memóriáját, ha inzulint fecskendeztek orrukba - közölték amerikai kutatók szerdán az Alzheimer Szövetség Honoluluban tartott találkozóján.

    A páciensek, akik négy hónapon át kapták az újszerû kezelést, javulást mutattak a memóriateszteken, és a jobb eredmény két hónapig fenn is maradt. Mint Suzanne Craft, a seattle-i Washingtoni Egyetem munkatársa a szakmai találkozón elmondta, biztatónak tartják az eredményeket, amelyek további, szélesebb körû kipróbálásra ösztönzik õket.

  • Tüdõrák elleni tabletta?!

    A tüdõrák elleni tabletta esélyt jelenthet némely beteg számára

    Washington - Meglepõen eredményesnek mutatkozott némely, a tüdõrák elõrehaladott stádiumában lévõ páciensnél az Iressa nevû tabletta; legalább olyan hatékonynak bizonyult, mint a hagyományos kemoterápia - jelentették be amerikai kutatók.

    Azok a betegek, akik napi egy tablettát szedtek, ugyanannyi ideig éltek, mint azok, akik kemoterápiás infúzióban részesültek, a docetaxel hatóanyagú Taxotere készítményt kapva.

  • Nõni fog a vesekõvel élõk száma a globális felmelegedés hatására

    A Texasi Egyetem kutatói szerint a következõ években valószínûleg nõni fog a vesekõvel élõk száma az Egyesült Államokban.

    A vesekövek, melyek a folyadékban oldott sókból keletkeznek a húgyúti rendszerben, és hatalmas fájdalmat képesek okozni, gyakran a kiszáradás következtében fejlõdnek ki.

    Ez bekövetkezhet a nem megfelelõ mennyiségû folyadék fogyasztása, illetve a hõség által okozott megnövekedett vízvesztés miatt.

  • A hosszú fogyókúra egészségtelen is lehet?

    A környezetszennyezõ szerves anyagok, melyek a szervezetünkbe jutnak, a zsírszövetben elraktározódnak és fogyókúra közben kiszabadulva, mérgezõ hatásuk érvényesülhet.

    A tartós, szerves környezetszennyezõk ma már mindenfelé megtalálhatók. Mivel nem bomlanak le, ezért fölhalmozódnak, nemcsak a természetben, hanem az állati és emberi szervezetben, illetve az ételláncban is. A tartós, szerves környezetszennyezõk egy részét rovarirtóként használják, mások ipari folyamatok során keletkeznek, oldószerek, gyógyszerek vagy PVC gyártása közben.