rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Összekapcsozott szívbillentyû

  • A szívnek betegségek következtében rosszul záró vagy nyíló billentyûit szükség esetén mûtéttel évtizedek óta tudják kezelni, cserélni, de egy új technika az egyik billentyû hibáját a mellkas fölnyitása nélkül is jelentõsen javíthatja. Az új eljárásról az Amerikai Szívgyógyász Kollégium idei kongresszusán számoltak be. A vér áramlását a testen belül a szív ritmusos mûködése biztosítja, de a szíven belül a vér mozgását négy szívbillentyû teszi lehetõvé. Különbözõ, gyulladásos betegségek következtében fõleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévõ, kéthegyû billentyû mûködése károsodik és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

    A kéthegyû billentyû olyan, mint a kétszárnyú ajtó. Egészséges állapotban mindkét szárnya kitárul és ilyenkor a felül lévõ szívpitvarból a vér beáramlik a kamrába, majd amikor a szívkamra összehúzódik, a benne lévõ magas nyomás a billentyû mindkét szárnyát tökéletesen összezárja.

    Elõfordul, hogy gyulladás következtében a két ajtó - a billentyû két szárnya - középen nem tapad össze és ilyenkor a vér a magas nyomású kamrából az alacsony nyomású pitvarba visszafúj. A jelenség olyan, mint a megvetemedett kétszárnyú ajtó esetében a huzat, csak itt minden egyes szívösszehúzódás esetén a vér rossz irányú áramlása állandóan ismétlõdik.

    A sebészeti megoldás általában a rosszul mûködõ kéthegyû billentyû cseréje, igen kitûnõ mûbillentyû beültetésével. Ezt a szívsebészek manapság már kitûnõ eredménnyel végzik, de ez azért altatásban végzett operáció. A most ismertetett módszer során nincs altatás, a mellkast nem kell fölvágni és a bemutatott adatok tanúsága szerint hatékonysága szerencsés esetben alig gyengébb a mûtéti megoldásénál.

    A beavatkozás úgy kezdõdik, mint a szívroham alkalmával a koszorúerekbe csúsztatott szívkatéter bevezetése, csak itt a katéter vége a szívüregbe kerül. A rosszul záró billentyû túlságosan laza szárnyainak szélét a katéterbõl kinyúló kapocs szorosabbra fogja. Ezzel a "vérhuzat" mértéke jelentõsen csökkenthetõ, a szív teljesítménye javul.

    A kapocs, a MitraClip másfél éve került kórházi fölhasználásra Európában és a kedvezõ tapasztalatok alapján remélik, hogy az Egyesült Államokban is engedélyezik alkalmazását. Az sem utolsó szempont, hogy mûtét helyett - elsõ próbálkozásnak - kapocs beültetése a gyártó cégnek egymilliárd dollár bevételt ígér.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A gránátalma leve segíti a súlyos vesebetegeket

    A gránátalmalé erõsen antioxidáns hatású, és emiatt szinte minden betegség kezelésére ajánlják, a ráktól a szívbajokig.

    Izraeli kutatók az amerikai vesegyógyászok idei tudományos ülésén ismertették eredményeiket, amelyek szerint ez a gyümölcslé jelentõsen javítja a mûvese kezelésre szoruló betegek állapotát is.

    Az izraeli Nyugat-Galileai Kórház szakemberei Baty Kristal vezetésével 101 vesebeteget vizsgáltak.

  • A vitamintabletták nem elõzik meg a szívbetegségeket

    Washington - Sem a C-vitamin, sem az E-vitamin nem csökkenti étrend-kiegészítõként szedve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a szívrohamot és a szélütést is - állítják tanulmányukban amerikai kutatók.

    A vitamin-étrendkiegészítõk hatását vizsgáló tanulmányban összesen 14 641 orvos vett részt, valamennyien ötven év fölötti férfiak, akik átlagéletkora 64 év volt. A tesztalanyok nyolc éven át C-vitamint, E-vitamint, mindkettõt vagy placebót szedtek.

  • Új amerikai útmutató az egészséges életmódról

    Futni, kocogni, sétálni, játékosan mozogni!

    Washington - Új útmutatót bocsátott ki kedden az amerikai kormány az egészséges életmódról; a hangsúly a fizikai aktivitáson van.

    Az üzenet egyszerû: mozogni kell, bármilyen módon is, aktívan kell élni - fogalmazott Michael Leavitt egészségügyi miniszter az újonnan készült kiskátéval kapcsolatban, amely azt a többéves vitát hivatott lezárni, hogy mennyi testmozgást kell végezni az egészséges életmódhoz.

  • Nem is gondolnánk, hogy ezektől a dolgoktól is éhesek lehetünk

    Nem is gondolnánk, hogy ezektől a dolgoktól is éhesek lehetünkAz éhség nagyon összetett érzés, melyet az agy és a hormonrendszer együtt működve irányít. Azt, hogy mennyire vagyunk éhesek és mikor, meglepően sok dolog befolyásolhatja. Légkondicionáló: Télen általában több kalóriát fogyasztunk el, mint nyáron, a hidegben ugyanis több energiára van szükségünk ahhoz, hogy egyenletesen melegen tartsuk a szervezetünket. A légkondicionálónak sajnos ugyanolyan hatása van, mint a kinti hideg levegőnek, vagyis még akkor is többet eszünk a hatására, ha nincs szükségünk plusz energiára.

  • Az Alzheimer-kór legjobb fölismerõje a család

    Alzheimer-kór gyanúja esetén a pszichiáterek bonyolult és idõigényes vizsgálatokat végeznek a föltételezett betegen. Egy új vizsgálat azt bizonyította, hogy ehelyett a családtagok vagy közeli barátok kétperces kérdõív kitöltésével pontosabb diagnózist szolgáltatnak, mint az elmegyógyász és a páciens együtt.

    Alois Alzheimer német ideggyógyász 1907-ben, egyik betegénél tapasztalta a gondolkodás, a szellemi teljesítõképesség olyan romlását, amilyennel korábban még nem találkozott és ami tankönyveiben sem szerepelt.

  • Allergiával a rák ellen?

    Az allergiák egy sor rákos megbetegedéstõl megvédenek. A tudományág eredményeinek eddigi legátfogóbb elemzése megmutatta, hogy az immunrendszer túlzott reakciója megvédi a daganatoktól a környezeti hatásoknak közvetlenül kitett szöveteket, mint amilyen a bõr, a tüdõ, a száj és a gége, a gyomor és a bél a méh és a méhnyak.

    A többi testrész, például a mell és a prosztata szövetének kockázatára nincs hatással az allergia - írják a New York-i Cornell Egyetem kutatói.

  • Új, nem hormonális módszerek az emlõrák kezelésében

    Az elmúlt 35 év során a nem-hormonális kezelési módok jeletõsen javították az elõrehaladott stádiumú emlõrákban szenvedõ nõk túlélését – olvasható egy görög tudósok által megjelentetett tanulmányban.

    A tanulmányban 128 klinikai vizsgálat összesen 26 ezer nõre vonatkozó adatait elemezték és azt találták, hogy az antraciklin protokollok, a taxán, valamint a taxán és capecitabin/gemcitabin kombináció jelentõsen csökkentette a relatív kockázatot a régebbi kemoterápiás szerekkel szemben, függetlenül attól, hogy a beteg kapott-e elõzetes kezelést.

  • A Viagra az izomsorvadás szívtünetein is segíthet

    A Viagra eredetileg szívgyógyszerként indult hatóanyaga, amely a merevedési zavarok kezelésében futott be világkarriert, az izomsorvadás szívtüneteinek kezelésében is hatásos lehet - közölték amerikai kutatók.

    Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett tanulmányban az emberi Duchenne-féle izomdisztrófiához hasonló betegségben szenvedõ, génmódosított egereket vizsgáltak a tudósok.

  • Súlyos egészségkárosodást okozhatnak bizonyos fogyasztószerek!

    Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerellenõrzõ Hivatala (FDA) arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy több, mint két tucat fogyasztószerként árult terméknek olyan fel nem tüntetett összetevõi vannak, amelyek súlyos egészségkárosodást okozhatnak.

    A szóban forgó termékek egyes áruházakban és az interneten kaphatók, néhány úgy hirdeti magát, hogy csak "természetes" vagy "növényi" összetevõket tartalmaz. Azonban az FDA szerint a címkén fel nem tüntetett összetevõk között van epilepszia elleni gyógyszer és feltételezett rákkeltõ anyag is.

  • Szenzáció: Csontvelõ-átültetés után meggyógyult a HIV-fertõzött férfi

    Vérképzõszervi õssejtek átültetését követõen gyógyult meg egy HIV-fertõzött amerikai férfi, ám az orvosok szerint a módszer széleskörû alkalmazása nem praktikus.

    A negyvenes éveiben lévõ, Berlinben élõ férfit leukémiája miatt kezelték, õssejteket tartalmazó csontvelõ-átültetésen esett át. Kiderült, hogy a donornak - akitõl a vérképzõszervi õssejtek származtak - olyan speciális génmutációja van, amely természetes rezisztenciát nyújt a HIV-vírus ellen.

  • Tanulmány: ártanak a szívnek a feldolgozott húsok

    Jelentõsen növeli a szívbetegségek kockázatát, ha valaki rendszeresen eszik sonkát, virslit, szalámit és más feldolgozott húsokat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Circulation címû szakfolyóiratban hétfõn közzétett tanulmány szerint a feldolgozott húsok fogyasztása 42 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 19 százalékkal a 2-es típusú, felnõttkori diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak ezekre a betegségekre emelkedett kockázatot azoknál, akik feldolgozás nélkül fogyasztottak vörös húsokat, például marha-, sertés- vagy birkahúst.

  • A klasszikus karácsonyi menü még egészséges is lehet

    A klasszikus karácsonyi menü még egészséges is lehetValóban, nem véletlen, hogy miért pont ezek az ételek kerülnek az adventi időszakban és karácsonykor az asztalra. Mákos tésztát enni jó házasságot jelentett, a szemes termések, így a száraz bab és borsó, akárcsak az újévi lencse a gazdagságot ígérték. A családi almaevés az összetartozást hangsúlyozza. A szárnyasok az év végén egyértelműen háttérbe szorulnak, mivel azok kaparnak. "Kikaparják" a szerencsét, ráadásul hátrafelé, ami igazán rossz előjel. A halat is a család anyagi biztonságának előhírnökeiként tartották számon. (Halpikkely=halpénz)

  • Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumra

    Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumraA testünk egészét behálózó idegrendszer megfelelő működéséhez a szervezetünknek többek között kalciumra van szüksége, amelynek az idegek közötti jelek továbbításában van szerepe. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel esetén ez a folyamat észrevétlen marad, ám aki kalciumhiányban szenved, olyan fizikai tüneteket is tapasztalhat, mint az izomgörcs, amelynek az idegek túlérzékenysége az oka. Ugyanakkor túlzott fogyasztása sem ajánlott, mivel az idegek érzéketlenebbé válnak tőle, ami az izmok merevségében és keménységében mutatkozik meg.

  • A mértéktelen evés megzavarhatja az agy mûködését?

    A túlevés megzavarja az agyat, ezzel olyan károsodások sorozatát indítja el, amelyek diabéteszt, szívproblémákat és más betegségeket okoznak - közölték amerikai kutatók a Cell címû tudományos szaklapban.

    Úgy tûnik, hogy a túl sok evés aktiválja az immunrendszer általában nyugvó útvonalait az agyban, amely immunsejteket küld szét a szervezetben. Ezek a védõsejtek megtámadják és elpusztítják a betolakodókat, ebben az esetben olyanokat is, amelyek ott sincsenek - állítja a Wisconsini Egyetem kutatója és csoportja.