rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A napfényvitamin további elõnyeirõl

  • Chicago - A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínûséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.

    A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkezõ halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.

    Testünk a napfény hatására állítja elõ a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik.

    Megtalálható a nagyobb zsírtartalmú halakban, például a lazacban, de a tejet is dúsítják vele sok helyütt a vitaminhiány megelõzése érdekében. A D-vitamin segíti testünknek a kálcium beépítését, ezért a csontok jó állapotáért is felelõsnek tartják. Felnõtteknél csontritkulást, gyerekeknél angolkórt okozhat hiánya.

    Harald Dobnig és munkatársai Németország dél-nyugati részén körülbelül nyolc éven át vizsgáltak 3258 férfit és nõt, akik átlagéletkora 62 év volt a követés kezdetekor, és akiknek többsége szívproblémákkal élt. Vérükben a D-vitamin szintjét hetente mérték. Az Archives of Internal Medicine címû internetes orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a szerzõk leírják, hogy a tesztalanyok az 1997 és 2000 között szívvizsgálatra elõjegyzett páciensek közül kerültek ki.

    A követés idõtartama alatt 737 ember halt meg, ebbõl 463-an szívproblémák miatt. Az önkénteseket négy csoportra osztották a vérükben mért D-vitamin mennyisége alapján. Az eredmények szerint a legalacsonyabb D-vitamin koncentrációjú emberek nagyobb valószínûséggel haltak meg.

    Kétszer nagyobbnak bizonyult a halálozási kockázata az átlaghoz képest azoknak, akiknek vérében csak 5 és 10 nanogramm között volt milliliterenként a D-vitamin koncentrációja. A kutatók a 20 és 30 nanogramm per milliliteres D-vitamin tartományt tartják optimálisnak.

    A szakértõk még nem találják a magyarázatot a D-vitamin elõnyös hatásaira, de javasolják a vitaminban gazdag étrendet, és szükség szerint kiegészítõk szedését.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fokozza a hasra hízást a depresszió

    A depresszió a testúly növekedésével jár, de ez fordítva nem igaz: a kövérek nem lesznek gyakrabban depressziósok, mint karcsú társaik. Fiatal, egészséges nõk és férfiak két évtizedes vizsgálatának eredményeirõl az American Journal of Public Health közegészségügyi folyóiratban számoltak be amerikai kutatók.

    A nagy tudományos vizsgálatok gyakran adnak lehetõséget a kutatóknak olyan megfigyelésekre, melyek nem a tanulmány eredeti kérdéseivel foglalkoznak.

  • Kutyák, akik képesek kiszagolni egyes ráktípusokat az emberi szervezetben

    Amerikai kutatók arra figyeltek fel, hogy egyes kutyák képesek kiszagolni a melanómát, illetve egyes ráktípusokat az emberi szervezetben. Ha megtaláljuk a ráktípusok jellegzetes szagmintáit, elég lesz egy érzékelõt elhúzni a szervezet felett, hogy kimutathassuk a kifejlõdõ sejttenyészeteket.

    Tizenegy beteget vizsgáltak, akiknek BCC-je, úgynevezett alapsejtes bõrrákja van. A betegeknek egy hétig szagminta nélküli szappant, sampont és ruhát adtak, hogy a kísérlet során teljes egészében kikerülhessék a külsõ forrásból érkezõ szag- és illatmintákat.

  • Immunterápiával az allergia ellen

    Számos elõnye van az immunterápiának, mégsem elterjedt kezelési forma Magyarországon az allergiás betegeknél, mert nagyon drága.

    Magyarországon 2,5 millió ember küzd az allergia legjellemzõbb tüneteivel, vagyis a
    rohamokban jelentkezõ tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel. A külföldön elérhetõ allergiakezelések szinte mindegyike hozzáférhetõ már Magyarországon is, csak az a kérdés, ki melyiket tudja megfizetni.

  • Alzheimer kórt okozhat az álmatlanság?

    Egy tanulmány elõzetes eredményei szerint a rossz alvás, illetve az álmatlanság összefügg az agyi plakképzõdéssel, ami az Alzheimer-kór egyik okozója - számol be a CBS News.

    A St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem kutatói száz egészséges, 45 és 80 év közötti személyt vizsgáltak. Kimutatták, hogy azokban, akik egy órán belül ötnél több alkalommal riadnak fel, nagyobb a valószínûsége az úgynevezett amiloid plakkok felhalmozódásának.

  • A szabad levegõ jótékonyan hat a gyerekek szemére

    Egy új tanulmányban ausztrál kutatók bizonyították, hogy azok a gyerekek, akik sok idõt töltenek a szabad levegõn, kevésbé szenvednek rövidlátásban.

    "A kutatás szerint a hangsúly a szabad levegõn van, teljesen mindegy, hogy kirándulni megyünk, vagy sportolunk.” – nyilatkozta Dr. Kathryn A. Rose. - „Mindkettõ megvédi a gyermekünk szemét attól, hogy túlzottan megnövekedjen, ami a fõ okozója a myopiának.” A rövidlátás az elmúlt évtizedekben népbetegség lett. A magasabban iskolázott emberek több mint 80 %-a szenved tõle.

  • A csuklás kialakulása és gyógymódjai

    A csuklás kellemetlen és a szervezet számára nem is hasznos jelenség. Bár rendszerint jóindulatú, és magától megszûnik, ha órákig-napokig tart, sõt fokozódik is, akár komolyabb kiváltó ok is lehet a háttérben. Ez esetben érdemes orvoshoz fordulni!
    Amennyiben a csuklás perceken, órákon belül vagy különféle házi módszerekkel magától szûnik, átmeneti, betegség nélkül jelentkezõ zavarról van szó. Ha azonban makacs és gyakran visszatér, több órán, esetleg napon keresztül tart, nem hagyja a beteget aludni, kivizsgálásra van szükség.

  • A szülés utáni depresszió lehetséges oka

    Cambridge (Massachusetts) - A szülés utáni depresszió lehetséges magyarázatát adja Módy István, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja a Neuron címû szakfolyóirat július 31-én megjelent számában.

    Módy és munkatársa, Jamie Maguire a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen egérkísérletekben megállapították, hogy egy speciális fehérjecsoportnak, a GABA receptoroknak egyes agyi idegsejtek felszínén megváltozott mûködése okozhat szülés utáni depressziót, vagy pszichózist.

  • Rendszeres testmozgással a szellemi hanyatlás ellen

    A rendszeresen végzett aerob jellegû tesmozgás megállíthatja a szellemi leépülést, sõt a már bekövetkezett agyi funkció csökkenést vissza is fordíthatja.

    A szellemi leépülés a korral járó normális jelenség, mely során az agy szürke- és fehérállománya sorvadásnak indul, ennek következtében idõskkorban nehezebben mennek bizonyos feladatok, csökken a munkamemória, és párhuzamosan több dolog végzése nehézkessé válik – derült ki a brit Jorunal of Sports Medicine címû lapból.

  • Cukorbetegeknek is jó a dióevés

    A dió rendszeres ropogtatása javítja a cukorbetegek ereinek állapotát és csökkenti koleszterinszintjét, ezért igen jót tesz az egészségüknek. A biztató hírt a betegségek megelõzésével foglalkozó Amerikai Kollégium kongresszusán ismertették.

    A csonthéjas gyümölcsök - dió, mogyoró, mandula - rendszeres fogyasztása nem csak finom, de egészséges is. Ezt sok évszázados tapasztalatok igazolták, de pontos magyarázata eddig sok szempontból nem volt ismert.

  • Mesterséges mirigy válthatná ki az inzulininjekciókat

    Egy lépéssel közelebb került a tudomány a mesterséges hasnyálmirigy létrehozásához, amely felválthatná az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedõk inzulininjekcióit. A mesterséges hasnyálmirigy az orvoskutatók elképzelése szerint automatikusan ellenõrizné és szabályozná a cukorbetegek vércukorszintjét. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedõ emberek hasnyálmirigye nem, vagy csak elégtelen mértékben képes az inzulin nevû hormon elõállítására. Ezért a szervezet nem tudja értékesíteni és energiává alakítani a táplálékkal felvett glükózt (szõlõcukrot). A glükóz így feldúsul a szervezetben, elõbb-utóbb súlyos károkat okozva.

  • A rossz szájhigiénia különböző egészségi problémákhoz vezethet

    A rossz szájhigiénia különböző egészségi problémákhoz vezethetA tudomány már régóta ismeri a rossz szájhigiénia és a különböző egészségi problémák közti összefüggéseket. A fogkövet, vagyis a dentális plakkot a fogak felszínén megtapadó baktériumok hozzák létre, amelyekből normális esetben is több millió tartózkodik a szájban. A nyálkahártyát és az immunrendszert is védhetik, egyetlen célunk csupán az lehet, hogy ne engedjük őket túlburjánozni. A plakk megkeményedéséhez ugyanis elég csupán néhány, fogmosás nélküli nap, mialatt az ételmaradék keveredik a nyállal és a rengeteg baktériummal.

  • Gyorsítja az érelmeszesedést a légszennyezõdés

    Az erõsen szennyezett levegõ fokozza a koszorúér-betegség és általában az érelmeszesedés kockázatát: német és amerikai vizsgálatok egybehangzóan bizonyították ezt a milliók életét veszélyeztetõ összefüggést.

    A szennyezett levegõtõl sokan köhögnek, vannak, akiknek idült hörghurutot, gyerekeknek asztmás rohamot okoz - ehhez a légzõszervi bûnlajstromhoz a szívrohamok kockázatának növekedése is csatlakozik.

  • A jeges tea rendszeres fogyasztása megnövelheti a vesekõ kialakulásának kockázatát

    A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban a népesség 10 százalékát érinti az erõs fájdalommal járó vesekõ.
    Egy új kutatás arra az eredményre jutott, hogy a jeges tea rendszeres fogyasztása megnövelheti a vesekõ kialakulásának kockázatát.

    A Loyola Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a vizsgálatok során megállapították, hogy a nyári melegben nagy népszerûségnek örvendõ frissítõ ital, a jegestea nagy mennyiségû oxalátot tartalmaz.

  • Gyerekek - felnõtt kórban

    Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.

    Azon már nem is csodálkozunk, hogy a felnõtt lakosságnak egynegyede magas vérnyomással küzd, az sem újdonság, hogy minden nyolcadik haláleset hátterében ez áll.