rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A cukorbetegségben szenvedõk mentális képességei rosszabbak?

  • Egy nemrégiben közzétett tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik. Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt. Hogy ezt kiderítsék, a kutatók 1 917 idõsebb nõ és férfi adatait vizsgálták, a 2002 és 2006 között végzett Ages Reykjavik.

    Az Ages tanulmány felfedte egy sor életkorral összefüggõ állapotok genetikus és más kockázati tényezõit, beleértve a kognitív zavart is. A tanulmány résztvevõi nem szenvedtek elbutulásban, 955-en nem voltak cukorbetegek, 744-nél az éhomi vércukorszint emelkedését mutatták ki (a cukorbetegség elõfutára), 55-nél pedig nem diagnosztizált cukorbetegség fordult elõ.

    A tanulmány kimutatta hogy a cukorbetegek „lassabbak” Az agyfunkció-tesztek sora kimutatta, hogy a diagnosztizált cukorbetegek mentális teljesítménye sokkal lassabb a nem cukorbetegekhez képest, jelentette Dr. Jane S. Saczynski a Maasachusettsi Egyetem orvosi karáról, munkatársaival együtt az American Journal of Epidemiology folyóiratban.

    Az emlékezet és a „végrehajtó funkciók” – vagyis a tervezés, beosztás és az összetett feladatok elvégzése – összehasonlíthatók voltak a két csoportnál, kivétel azok esetében, akik már több, mint 15 éve szenvedtek cukorbetegségben, akiknél jelentõsen gyengültek a végrehajtó funkciók. A cukorbetegeknél mint a végrehajtás sebessége, mind az emlékezet rosszabb eredményeket mutatott a nem cukorbetegekhez képest.

    A cukorbetegséget megelõzõ állapot fennállása esetén mindhárom terület kognitív teljesítménye átlagosnak mutatkozott. „Mivel a 2-es típusú cukorbetegek száma egyre növekszik az idõsek körében, és a kezelésük is meglehetõsen összetett, a jövõbeni kezelési protokolloknak figyelemmel kell lenniük a betegek kognitív állapotára.” – vonta le a következtetést a kutatócsapat.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Koraszülött babákat menthet meg az "agymosás"

    Javítja a koraszülött babák túlélési esélyeit egy speciális új technika, amellyel "átmossák" az agyvérzést elszenvedett újszülöttek agyát - ismerteti a Pediatrics címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányt. A Bristoli Egyetem kutatói 77 koraszülöttet vontak be tanulmányukba, amelyben vagy a hagyományos, vagy az általuk kifejlesztett új módszerrel kezelték az agyvérzésen átesett újszülötteket. Az eredmények szerint sikerrel alkalmazták az új technikát, amelyben csövek segítségével juttattak folyadékot a babák agyába.

  • A túlzott sófogyasztás reumát és kiszáradást okozhat!

    A konyhasó kémiai képlete NaCl, azaz csak nátriumból és klórból áll. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a kõsó és a tengeri só beltartalma sokkal értékesebb a konyhasóénál. A kristálysó szakorvosok által igazoltan a benne lévõ elemek miatt – ételízesítésen túl – gyógyításra is alkalmas.

    Testünk 70 százaléka víz, a sejtek közti teret kitöltõ izotóniás oldatnak 9, a könnynek és a vérnek 1 százaléka só. Ez is mutatja, hogy szervezetünk több kilogramm sót tárol – természetesen nemcsak nátrium-kloridot.

  • Az extrém diáta komoly veszélyt jelent a csontokra?

    Ha valaki jelentõs súlytöbblettõl szabadul meg, egyértelmû, hogy különbözõ változások mennek végbe a testén. Néhány dolog azonban rejtve marad.

    Az alacsony kalóriatartalmú diéták során a csontok is megváltoznak-lebomlanak, majd új csontok képzõdnek, igen gyorsan. Ezzel együtt a csontok sûrûsége csökken, és jóval törékenyebbek lesznek, mint annak elõtte.

    A Missouri és Kansas Egyetem kutatói szerint az extrém diétázás és a hirtelen súlyvesztés komoly veszélyt jelenthet a csontokra.

  • Agyunk csokiturmixra adott válasza megjósolhatja súlyunkat

    Washington - Egy csokiturmix kielégíti agyunk örömközpontját, kivéve, ha már elhíztunk. Fiatal nõket agyi képalkotó berendezéssel vizsgálva amerikai kutatók megállapították: amikor agyunk nem érzékel elegendõ megelégedettséget az ételtõl, akkor hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.

    A Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint az elhízottak agyában kevesebb örömöt jelzõ receptor található, ezért az olyan jutalmazó jellegû dolgokból, mint az étel és a drogok, többet kell magukhoz venniük ugyanakkora hatás eléréséhez.

  • Védõoltással a kokainizmus ellen

    Az orvostudomány történetében elõször várható, hogy kokainizmus ellen oltással védekezhetünk. Amerikai szakemberek szerint a tudományos eredmény értékét tovább növeli, hogy hasonló oltóanyag kidolgozásával várhatóan a nikotin és a heroinfüggõség is megszüntethetõ.

    Két amerikai egyetem munkatársai elõször egymástól függetlenül, majd mind szorosabb együttmûködéssel dolgozták ki azt az oltást, mely forradalmasíthatja a különbözõ kábítószerekrõl történõ leszokás technikáját.

  • Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomás

    Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomásAz orvostudomány a hipertóniával kapcsolatban két típust különböztet meg. Az ún. elsődleges magasvérnyomás a betegek 90 százalékánál áll fenn. Az elsődleges hipertóniában érintettek többségénél a magas vérnyomásszintek nem egyetlen okra vezethetők vissza. A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett szerepet játszhat a testsúlytöbblet, a túlzott sóbevitel, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magas vérzsírszint és az emelkedett trigliceridértékek, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló negatív stressz.

  • A kipufogógáz érelmeszesedést okoz

    Aki az autópályához közel lakik, korábban számíthat érelmeszesedésre, mint kevesebb kipufogógázt belélegzõ embertársai. Egy nemzetközi kutatócsoport többéves vizsgálatainak eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóirat közölte. Az autóközlekedésbõl származó légszennyezõdés káros hatásairól az utóbbi évtizedekben mind több vizsgálat útján kaptunk információt. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a nyulak vagy az egerek egészségének a motorok kipufogógáza rosszat tesz, de emberre vonatkozó, pontos mérésekkel bizonyított adatok hiányoztak.

  • Agyi katasztrófa után még órákig van segítség, ha...

    Heidelberg - Agyi katasztrófa után megfelelõ osztályra történõ beszállítással és korszerû gyógyszeres kezeléssel még órákon át jó esély van arra, hogy a beteg a rosszullétet túlélje és állapota rendezõdjön. A nemzetközi ECASS III. vizsgálat eredményeit a világ elsõ számú orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Az iparilag fejlett országokban az agyi katasztrófák a halálozási statisztika harmadik helyén állnak. Magyarországon az utóbbi években átlag 18.000 ember halt meg ilyen okból minden esztendõben.

  • Anyag, amely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat

    A Washingtoni Egyetem kutatói újból elõvettek egy hagyományos kínai gyógymódot, hogy elõállítsanak egy olyan összetevõt, mely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat, mint a jelenleg elérhetõ gyógyszerek.

    Így megnõtt a lehetõsége annak, hogy hatékonyabb kemoterápiát fejlesszenek ki, minimális mellékhatásokkal. Az új összetevõ újszerû fordulatot ad a széles körben használt malária ellenes szernek, az artemisininnek, melyet a fehér ürömbõl vonnak ki.

  • Sikerrel állították meg egereknél az Alzheimer-kórt

    Sikerrel állították meg egereknél injekció révén az Alzheimer-kórt a németországi Göttingen egyetemi kutatói. Az oltásban újfajta antitesttel próbálkoztak a kutatók, a kísérleti eredmények az embereknél is helytállóak - mondta Thomas Bayer, a német, holland és finn tudósok vezetõje. Szerinte a terápia e formáját legkésõbb két év múlva elkezdhetik tesztelni embereken is. A kezelésben az az újdonság, hogy az antitest nem az agy Alzheimer-kór miatt kialakult fehérje-lerakódásait (plakkokat) célozza, sokkal inkább az agy egy különleges molekulastruktúráját, amely a piroglutamát-abéta nevû fehérjét termeli.

  • Szõlõvel a fehérvérûség ellen

    Szõlõszemekbõl készült kivonattal sikerült amerikai kutatóknak elpusztítani leukémiasejteket, ami új utat jelenthet a rosszindulatú daganatos betegségek kezelésére.

    A sejttenyészetben végzett vizsgálatok eredményeit a Clinical Cancer Reports szakfolyóirat januári száma közölte.

    A szõlõben sok antioxidáns anyag van. Az egyik legismertebb alkotóelem, a rezveratrol szív- és érrendszeri betegségek elleni védõhatásáról sok biztató adat vált ismertté.

  • A koffein megakadályozhatja a sclerosis multiplex kialakulását

    A koffein akár meg is akadályozhatja a sclerosis multiplex (SM) kialakulását. A kisérleti eredmények tükrében, olyan gyógyszerek fejleszthetõk ki, amelyekkel autoimmun megbetegedések válhatnak gyógyíthatóvá.

    Sclerosis multiplexben a szervezet immunrendszerének T sejtjei megtámadják a myelint, amely a központi idegrendszer idegrostjait védõ zsírszöveti burok. Emiatt hegszövet alakul ki és megjelennek az SM tünetei: zsibbadás, gyengeség, izomkoordináció hiánya.

  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszió

    Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszióA rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.

  • A súlyos elhízásnak genetikai háttere is lehet

    Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.

    A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességérõl szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint.