Egy nemrégiben közzétett tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik. Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.
Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt. Hogy ezt kiderítsék, a kutatók 1 917 idõsebb nõ és férfi adatait vizsgálták, a 2002 és 2006 között végzett Ages Reykjavik.
Az Ages tanulmány felfedte egy sor életkorral összefüggõ állapotok genetikus és más kockázati tényezõit, beleértve a kognitív zavart is. A tanulmány résztvevõi nem szenvedtek elbutulásban, 955-en nem voltak cukorbetegek, 744-nél az éhomi vércukorszint emelkedését mutatták ki (a cukorbetegség elõfutára), 55-nél pedig nem diagnosztizált cukorbetegség fordult elõ.
A tanulmány kimutatta hogy a cukorbetegek „lassabbak” Az agyfunkció-tesztek sora kimutatta, hogy a diagnosztizált cukorbetegek mentális teljesítménye sokkal lassabb a nem cukorbetegekhez képest, jelentette Dr. Jane S. Saczynski a Maasachusettsi Egyetem orvosi karáról, munkatársaival együtt az American Journal of Epidemiology folyóiratban.
Az emlékezet és a „végrehajtó funkciók” – vagyis a tervezés, beosztás és az összetett feladatok elvégzése – összehasonlíthatók voltak a két csoportnál, kivétel azok esetében, akik már több, mint 15 éve szenvedtek cukorbetegségben, akiknél jelentõsen gyengültek a végrehajtó funkciók. A cukorbetegeknél mint a végrehajtás sebessége, mind az emlékezet rosszabb eredményeket mutatott a nem cukorbetegekhez képest.
A cukorbetegséget megelõzõ állapot fennállása esetén mindhárom terület kognitív teljesítménye átlagosnak mutatkozott. „Mivel a 2-es típusú cukorbetegek száma egyre növekszik az idõsek körében, és a kezelésük is meglehetõsen összetett, a jövõbeni kezelési protokolloknak figyelemmel kell lenniük a betegek kognitív állapotára.” – vonta le a következtetést a kutatócsapat.
Javítja a koraszülött babák túlélési esélyeit egy speciális új technika, amellyel "átmossák" az agyvérzést elszenvedett újszülöttek agyát - ismerteti a Pediatrics címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányt. A Bristoli Egyetem kutatói 77 koraszülöttet vontak be tanulmányukba, amelyben vagy a hagyományos, vagy az általuk kifejlesztett új módszerrel kezelték az agyvérzésen átesett újszülötteket. Az eredmények szerint sikerrel alkalmazták az új technikát, amelyben csövek segítségével juttattak folyadékot a babák agyába.
A konyhasó kémiai képlete NaCl, azaz csak nátriumból és klórból áll. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a kõsó és a tengeri só beltartalma sokkal értékesebb a konyhasóénál. A kristálysó szakorvosok által igazoltan a benne lévõ elemek miatt – ételízesítésen túl – gyógyításra is alkalmas.
Ha valaki jelentõs súlytöbblettõl szabadul meg, egyértelmû, hogy különbözõ változások mennek végbe a testén. Néhány dolog azonban rejtve marad.
Washington - Egy csokiturmix kielégíti agyunk örömközpontját, kivéve, ha már elhíztunk. Fiatal nõket agyi képalkotó berendezéssel vizsgálva amerikai kutatók megállapították: amikor agyunk nem érzékel elegendõ megelégedettséget az ételtõl, akkor hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.
Az orvostudomány történetében elõször várható, hogy kokainizmus ellen oltással védekezhetünk. Amerikai szakemberek szerint a tudományos eredmény értékét tovább növeli, hogy hasonló oltóanyag kidolgozásával várhatóan a nikotin és a heroinfüggõség is megszüntethetõ.
Az orvostudomány a hipertóniával kapcsolatban két típust különböztet meg. Az ún. elsődleges magasvérnyomás a betegek 90 százalékánál áll fenn. Az elsődleges hipertóniában érintettek többségénél a magas vérnyomásszintek nem egyetlen okra vezethetők vissza. A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett szerepet játszhat a testsúlytöbblet, a túlzott sóbevitel, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magas vérzsírszint és az emelkedett trigliceridértékek, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló negatív stressz.
Aki az autópályához közel lakik, korábban számíthat érelmeszesedésre, mint kevesebb kipufogógázt belélegzõ embertársai. Egy nemzetközi kutatócsoport többéves vizsgálatainak eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóirat közölte. Az autóközlekedésbõl származó légszennyezõdés káros hatásairól az utóbbi évtizedekben mind több vizsgálat útján kaptunk információt. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a nyulak vagy az egerek egészségének a motorok kipufogógáza rosszat tesz, de emberre vonatkozó, pontos mérésekkel bizonyított adatok hiányoztak.
Heidelberg - Agyi katasztrófa után megfelelõ osztályra történõ beszállítással és korszerû gyógyszeres kezeléssel még órákon át jó esély van arra, hogy a beteg a rosszullétet túlélje és állapota rendezõdjön. A nemzetközi ECASS III. vizsgálat eredményeit a világ elsõ számú orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.
A Washingtoni Egyetem kutatói újból elõvettek egy hagyományos kínai gyógymódot, hogy elõállítsanak egy olyan összetevõt, mely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat, mint a jelenleg elérhetõ gyógyszerek.
Sikerrel állították meg egereknél injekció révén az Alzheimer-kórt a németországi Göttingen egyetemi kutatói. Az oltásban újfajta antitesttel próbálkoztak a kutatók, a kísérleti eredmények az embereknél is helytállóak - mondta Thomas Bayer, a német, holland és finn tudósok vezetõje. Szerinte a terápia e formáját legkésõbb két év múlva elkezdhetik tesztelni embereken is. A kezelésben az az újdonság, hogy az antitest nem az agy Alzheimer-kór miatt kialakult fehérje-lerakódásait (plakkokat) célozza, sokkal inkább az agy egy különleges molekulastruktúráját, amely a piroglutamát-abéta nevû fehérjét termeli.
Szõlõszemekbõl készült kivonattal sikerült amerikai kutatóknak elpusztítani leukémiasejteket, ami új utat jelenthet a rosszindulatú daganatos betegségek kezelésére.
A koffein akár meg is akadályozhatja a sclerosis multiplex (SM) kialakulását. A kisérleti eredmények tükrében, olyan gyógyszerek fejleszthetõk ki, amelyekkel autoimmun megbetegedések válhatnak gyógyíthatóvá.
A rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.
Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.
