rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Akár 20 centis magasságnövekedés is elérhetõ hormonokkal?

  • Már korábban bebizonyosodott, hogy a növekedési hormonok szedése segíthet a hormonhiány miatt alacsony termetû gyermekek kezelésében, az azonban, hogy növekedési hormon a nem hormonhiányos gyermekek esetében is hatékony lehet, csak nemrég került napvilágra.

    "Eredményeink szerint a növekedési hormonok szedése hatékony kezelési módszer abban az esetben is, ha a kórosan alacsony termetet nem a növekedési hormonok hiánya okozza. Kutatásaik során a tudósok összesen 150 alacsony termetû gyermek életét követték figyelemmel 20 éven keresztül.

    Számokban kifejezve ez gyermekenként átlag hét centiméter növekedést jelent, de vannak olyan esetek is, amikor akár 20 centis magasságnövekedés is elérhetõ" - nyilatkozta Dr. Kersin Albertsson-Wikland, a Göteborgi Egyetem professzora.

    Kutatásaik során a tudósok összesen 150 alacsony termetû gyermek életét követték figyelemmel 20 éven keresztül. Ezek a gyermekek a hormonkezelésen kívül nem részesültek semmilyen más kezelésben.

    "Megfigyeléseink szerint a normális magasságú szülõk gyermekeinek esetében hatékonyabb a terápia, mint az alacsony termetû szülõk gyermekeinél. Természetesen további kutatásokra is szükség van a témában, de reméljük hamarosan az általános orvoslásban is megjelenhet a növekedési hormon terápia" - mondta Dr. Albertsson-Wikland.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A nagy lelki feszültséggel járó munka szívrohamhoz vezet

    A fokozott pszichés terhelés már fiatal nõk esetében is jelentõsen növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

    Dán ápolónõk tíz esztendei vizsgálata egyértelmûen azt mutatta, hogy a munkahelyi stressz nemcsak a férfiak, hanem a nõk számára is fokozott rizikó faktor. A felmérés 1993-ban kezdõdött, és a megfigyelés eredményeként 12 116 ápolónõ adatait értékelték. Azok kerültek a vizsgálati csoportba, akik 1993-ban 45-64 évesek voltak, és foglalkozásuk feltételei alapján egészségesek.

  • C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás?

    Ausztrál és finn tudósok az elmúlt húsz év 30 különbözõ tudományos kutatása alapján megállapították, hogy a napi C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás.

    A szakemberek által áttekintett kutatásokba összesen 11,000 ember vontak be. Közülük azoknál, akik naponta 200 mg C-vitamint szedtek, szinte ugyanannyi megfázás fordult elõ mint azoknál, akik nem szedtek. Ráadásul a vitaminnak nincs valódi hatása a megfázás idõtartamára és súlyosságára sem.

  • A pirenzepin lassíthatja a rövidlátó gyermekek látásromlásának ütemét?

    A pirenzepin hatóanyagú gyógyszer lassíthatja a rövidlátó gyermekek látásromlásának ütemét, jelentette az Amerikai Gyermekszemész Társaság.

    Az Oklahoma Egyetem szemészeti osztályának kutatói a pirenzepin hatását vizsgálták a gyermekkori rövidlátásra. 84 rövidlátó gyermeket két csoportba osztották, az egyik csoport betegeit pirenzepin géllel kezelték, a kontroll csoport pedig hatás nélküli placebo gélt kapott. Két évig tartó kezelést követõen mindegyik csoportban látásélesség-csökkenést figyeltek meg, azonban kisebb mértékben romlott a pirenzepinnel kezelt gyermekek látása.

  • Megfejtették, mi irányítja a hímivarsejteket

    Amerikai kutatók megfejtették, mi indítja el az ondósejteket, hogy célba vegyék a petesejtet. A felfedezést a Cell címû tudományos szakfolyóirat pénteki száma címlapján közölte. A mechanizmus, amely elindítja a spermiumok úszását, amikor a petesejt közelébe kerülnek, egykor a férfi fogamzásgátlás új formáihoz vezethet, vagy éppen a terméketlenség kezeléséhez. A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem (UCSF) kutatói szerint tanulmányuk azt is megmagyarázhatja, miért teszi terméketlenné a marihuána a férfiakat - derül ki az egyetem honlapján megjelent közleménybõl.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.

  • A fülkagyló alapján végezhetik a jövõben az azonosítást

    A fülkagyló alakja egyéni és nem változik életünk során, így a jövõben ennek alapján végezhetik az utasok azonosítását a brit reptereken.

    Jelenleg az ujjlenyomatok vizsgálata a személyi azonosítás legelelterjedtebb módja, ám nem mindenkinél alkalmazható, hiszen a pékek vagy a kõmûvesek esetében a jellegzetes bõrbarázdák szabályosan "lekophatnak". Hatékony azonosítási módszer a szem ideghártyájának, a retinának a "letapogatása" is, ehhez azonban a vizsgált személynek közvetlen közelrõl kel belenéznie a készülékbe.

  • Agytumort okozhatnak a rovarírtószerek?

    A rovarirtószerekkel gyakran érintkezõ mezõgazdasági dolgozók és azok, akik vegyszerrel kezelik szobanövényeiket, nagyobb eséllyel alakulhat ki agytumor - állítja az eddigi legnagyobb tanulmány az Occupational and Environmental Medicine online számában.

    Az eredmények alapján a rovarirtókkal folyamatos kapcsolatban levõ mezõgazdasági dolgozóknál a tumor kockázata enyhén növekszik, azonban, akik fokozottan érintkeznek ilyen vegyszerekkel, a kockázat több mint kétszeresére emelkedett.

  • Vissza lehet térni a hirtelen szívhalálból

    Az Egyesült Államok szenátusa megszavazta, hogy ez év októberét - az USA történetében elõször - egy drámai kórkép, a hirtelen szívhalál elleni küzdelemnek szenteljék. Magyarországon pedig mozgalom szervezõdik az újraélesztéssel kapcsolatos tevékenység megújítására és megerõsítésére. A hirtelen szívhalálból ugyanis vissza lehet térni az életbe, ha a korszerû újraélesztési technikákat idõben alkalmazzák. Októberben az USA minden intézménye tudatosítani, tanítani igyekszik az ország halálozási statisztikájának elsõ helyén álló katasztrófa jelentõségét, tüneteit, annak bekövetkeztekor az újraélesztés elsõsegély szintû, de késlekedés nélküli alkalmazását, mert a hirtelen szívhalál bármikor, bárhol és bárkit elérhet.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • Természetes vitaminforrások - tavaszi vitaminbevitel

    Természetes vitaminforrások - tavaszi vitaminbevitelNem lehet általánosítani, amikor azt szeretnénk kideríteni, mekkora vitaminpótlásra van szükségünk télen és tavasszal, mert más vitaminigénye van egy egészséges és egy beteg gyermeknek, illetve felnőttnek, várandós nőnek, idős embernek, vagy éppen sportolónak. Egy biztos, indok nélkül felesleges a megadózis rendszeres bevitele. Amennyiben egészségesek vagyunk, kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozunk, akkor a legtöbb vitaminhoz könnyen hozzájutunk a különböző élelmiszerekből, zöldségekből és gyümölcsökből.

  • Kilencven évvel a spanyolnátha után is véd az ellenanyag

    Az eddig feljegyzett legpusztítóbb, 1918-as influenza világjárvány túlélõinek antitestjei még mindig védelmet nyújtanak a halálos vírus ellen - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban.

    A spanyolnáthának is nevezett influenza világjárvány 32 túlélõje ma 91 illetve 101 éves kor között van. Immunrendszerüket virológus és immunológus szakértõk vizsgálták. Úgy vélik, eredményeik segítenek legyõzni a világjárványt kiváltó vírustörzseket, melyek gyorsabban terjednek el, mintsem vakcina készülhetne az általuk okozott fertõzés megelõzésére.

  • Sikerrel állították meg egereknél az Alzheimer-kórt

    Sikerrel állították meg egereknél injekció révén az Alzheimer-kórt a németországi Göttingen egyetemi kutatói. Az oltásban újfajta antitesttel próbálkoztak a kutatók, a kísérleti eredmények az embereknél is helytállóak - mondta Thomas Bayer, a német, holland és finn tudósok vezetõje. Szerinte a terápia e formáját legkésõbb két év múlva elkezdhetik tesztelni embereken is. A kezelésben az az újdonság, hogy az antitest nem az agy Alzheimer-kór miatt kialakult fehérje-lerakódásait (plakkokat) célozza, sokkal inkább az agy egy különleges molekulastruktúráját, amely a piroglutamát-abéta nevû fehérjét termeli.

  • Ősszel is szenvedhetünk az allergiától

    Ősszel is szenvedhetünk az allergiátólA nyár elmúltával még sajnos nem ér véget az allergiaszezon. A legagresszívebb gyomnövények szeptemberben (sőt, októberben is) virágoznak, többek között kellemetlen orrdugulást okozva. Az allergiás rinitisz, azaz a szénanátha a gyermekek 5 százalékát, a felnőttek 15 százalékát érinti. Az allergén (a pollen) hatására hisztamin szabadul fel a szervezetben, és ez a megfázáshoz hasonló tüneteket okoz: viszket és bedugul, vagy éppen folyik az orrunk, viszket a garatunk és a szemünk, könnyezünk.

  • A sok munka kapcsolatban állhat a depresszió gyakoribb elõfordulásával

    Norvég kutatók a túlórák lehetséges következményeivel foglalkoztak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a többet dolgozóknak jobban kell-e tartaniuk a depressziótól.

    1350 olyan dolgozóval töltettek ki megfelelõ kérdõíveket, akik heti 41 és 100 óra között dolgoztak és 9000 emberrel akik 40 óra alatt maradtak. A többletmunka lényegesen magasabb valószínûséggel volt kapcsolatos pszichés betegségekkel. Férfiaknál az arány 12,5 százalék volt az összehasonlító csoport 9 százalékával szemben, nõknél 11 a 7 százalékkal szemben.