Egyre bizalmatlanabbak és pesszimistábbak a magyarok?

Bizalmatlanok, pesszimisták vagyunk és egyre különálóbban gondolkodunk, szükség van a nehézségekkel való megküzdési képességet támogató, pozitív modellekre - ez derül ki a Kopp Mária által szerkesztett Magyar lelkiállapot 2008 címû tanulmánykötetbõl.

A hároméves kutatómunkával összeállított könyv szerzõi úgy vélik, a hátrányos helyzetû társadalmi rétegek esélyeinek erõsítésében a lelkiállapot, a pszichológiai készségek, a stresszel való megbirkózási képességek fejlesztése a meghatározó. Az esélyerõsítés hangsúlyozása azért fontos, mert ma Magyarországon a várható élettartamban már 17 év különbség van a legfelsõ és a legalsó, legiskolázatlanabb társadalmi réteg között.Amikor egy társadalomban a közös értékek meggyengülnek, az egyén úgy véli, csak szabálysértõ eszközökkel érhet el számára megfelelõ életkörülményeket. 2006-ban Magyarországon ennek az úgynevezett anómiás állapotnak az aránya 85 százalék körül volt, míg Svédországban 30 százalék - közölte Kopp Mária.

A 2002-es Hungarostudy vizsgálatban a megkérdezettek mintegy fele, a 2006-os követéses kérdõívben már 70 százaléka válaszolta, hogy nem tud tervezni. A két felmérés közti négy évben más anómia-változók is romlottak: 2006-ban öt emberbõl négy mondta, hogy nincs miben higgyen, négybõl három pedig nem igazodik el a jelenlegi viszonyok között.

Az országos reprezentatív felmérés szerint a magyar társadalom az angolszász országokhoz hasonlóan nagy mértékben individualista, ám velük ellentétben rendkívüli arányban (98 százalék) bizonytalanságkerülõ, nem szereti a kihívásokat. Nehezen birkóznak meg a magyarok a negatív életeseményekkel, a népesség 20 százaléka szorulna valamilyen kezelésre depressziós tünetei okán.

A házasok átlagosan boldogabbak, tovább élnek, mint a társ nélkül élõk, ám ha rossz a házasság, az önmagában is stresszforrás - idézte tanulmányuk megállapítását Balog Piroska. A kapcsolat minõsége a fontos, hiszen a vizsgálat adatai szerint a házastárssal való ölelések gyakorisága összefüggést mutat a vérben található szív- és érrendszeri védõfaktorok mennyiségével és a vérnyomás értékével. Balog elmondta, hogy a házasságot veszélyeztetheti az egyik félnél jelentkezõ depresszió is, ezért kezelése akár párterápiával is fontos a kapcsolat megõrzése szempontjából. Hangsúlyozták a szakemberek azt is, hogy a depressziós szülõ kezelése egyúttal a gyerek kezelését is jelenti, hiszen a család szerves egységet képez.

Bódizs Róbert a kötetben szereplõ tanulmányában azt elemzi, összefüggenek-e az álmok az egészséggel. Kiderült, hogy az álmok érzelmi töltete és a nappali szubjektív jóllét között igen szoros kapcsolat van. Ha munkájával, családi életével, önmagával, vagy az életével nem elégedett valaki, akkor gyakran vannak rémálmai - állapítja meg Bódizs vizsgálata.

A Semmelweis Kiadó által kiadott tanulmánykötetben jelenik meg az elsõ országosan reprezentatív felmérés, melyben a cigány népesség pszichoszociális jellemzõit és testi-lelki állapotát elemzik. Kopp Mária kiemelte a 40 év feletti cigány férfiak katasztrofális egészségi állapotát és hangsúlyozta: a cigány férfiaknál is fontos érték családjuk eltartása, alapvetõ stresszforrás számukra, hogy nem családfenntartók.