rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Új irányok a diabétesz kezelésében

  • Washington - Két kísérleti módszer alapján új terápiás irányokat javasolnak amerikai kutatók a diabétesz kezelésére a Proceedings of the National Academy of Sciences címû kiadványban megjelent tanulmányaikban.

    Az 1-es típusú diabétesznél az immunsejtek tévesen idegenként azonosítják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelõ sejtjeit. Világszerte mintegy 230 millió ember él diabétesszel, közülük 10 százalékra tehetõ az 1-es típusba tartozók aránya.

    Általában kora gyerekkorban diagnosztizálják, és a páciens egész életében inzulinbevitelre szorul.

    A bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatói, Denise Faustman vezetésével a tuberkulózis megelõzésére használt olcsó generikus szer, a BCG-oltás hatóanyagát tesztelték. Faustman szerint a BCG átmenetileg emeli egy immunfehérje, a tumornekrózis-faktor (TNF) szintjét a vérben. Korábbi tanulmányok megmutatták, hogy a TNF nagyobb koncentrációja egereknél gyógyította a humán diabéteszhez hasonló állapotot.

    A kutatók 675 diabéteszes és 512 egészséges ember vérét vizsgálták. A diabéteszes vérben lévõ, CD8 elnevezésû, "ölõ" T-sejteket mind a TNF, mind a BCG elpusztította, míg a "jó" T-sejteket nem. Néhány önkéntesen már zajlanak a klinikai próbák a BCG kis dózisának adagolásával.

    Faustman csoportja egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi TNF-ellenes terápiák egy része, melyeket autoimmun betegségek kezelésére használnak, új autoimmun betegségeket válthat ki.

    A dallasi Texas Egyetem orvosi központjának kutatócsoportja más megközelítést alkalmazott, õk a leptin elnevezésû hormont használták. A leptint a zsírsejtek termelik, és az 1-es típusú diabétesszel élõ páciensek vérében gyakran abnormálisan alacsony a szintje.

    Roger Unger csoportja génterápiával kezelt olyan egereket, amelyeknek annyira sérült a hasnyálmirigye, hogy egyáltalán nem termelt inzulint. Egy vírus segítségével juttatták be az egerekbe a leptin termelõdéséért felelõs géneket. Az egerek májában hamarosan nagy mennyiségben keletkezett a hormon.

    "Két héten belül teljesen normálisak voltak" - közölte Unger, aki úgy véli, a leptin megváltoztatta egy másik hormon, az úgynevezett inzulinszerû növekedési faktor (IGF-1) mûködését. Az IGF-1 az inzulinhoz hasonlóan szabályozni kezdte a vércukorszintet, sõt vélhetõen egy másik, diabétesznél termelõdõ káros anyag, a glukagon képzõdését is akadályozhatja.

    Mivel a génterápia embernél veszélyes lehet, Unger most azt tervezi, hogy a diabéteszes egerekbe injekcióval juttatják be a leptint, remélve, hogy így is hatékony a módszer.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Diéta és testmozgás nélkül lehet megszabadulni a fölös kilóktól

    Sokak álma válik valóra egy amerikai találmánynak köszönhetõen, amelynek segítségével diéta és testmozgás nélkül lehet megszabadulni a fölös kilóktól.

    A VBLOC-nak nevezett készülék, amely jelenleg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal (FDA) által folytatott tesztelés utolsó szakaszán esik át, alapvetõen egy jelfogó - olvasható a Discovery Channel honlapján.

  • Nemtõl is függ a tüdõrák lefolyása

    A tüdõrák gyakran alapvetõen különbözik a férfiaknál és a nõknél, közölték kedden amerikai kutatók. Az új genetikai eredmények a személyre szabott kezelésekhez vihetnek közelebb.

    Egy másik vizsgálatban az idõsebb páciensek egy részénél pedig a tüdõrák olyan típusára bukkantak, amely nagyobb valószínûséggel reagál jól a kemoterápiára. A Journal of the American Medical Association (JAMA) címû szakfolyóiratban közzétett tanulmány újabb jelzés arra, hogy genetikailag a rák sokkal összetettebb, mint ahogyan pár éve gondolták az orvosok.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.

  • A sejtek korai öregedésében közremûködõ génváltozatot találtak

    Olyan génváltozatra bukkantak brit és holland kutatók, amely megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggõ betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz. A kutatók a Nature Genetics címû szakfolyóiratban részletezett tanulmányukban 500 ezernél több genetikai változatot elemeztek, és megállapították, hogy azok az emberek, akiknél a TERC elnevezésû génen bizonyos variációk voltak jelen, nagy valószínûséggel 3-4 évvel idõsebbek voltak biológiai koruknál.

  • A jeges tea rendszeres fogyasztása megnövelheti a vesekõ kialakulásának kockázatát

    A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban a népesség 10 százalékát érinti az erõs fájdalommal járó vesekõ.
    Egy új kutatás arra az eredményre jutott, hogy a jeges tea rendszeres fogyasztása megnövelheti a vesekõ kialakulásának kockázatát.

    A Loyola Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a vizsgálatok során megállapították, hogy a nyári melegben nagy népszerûségnek örvendõ frissítõ ital, a jegestea nagy mennyiségû oxalátot tartalmaz.

  • Kerékpárbalesetek a nagyvárosban

    Városban kerékpározni sokak szerint egészséges, mások véleménye szerint divat, vannak, akik két keréken szállítanak ki csomagokat - nem nagy távolságokra, ellenben igen gyorsan -, ám bármi legyen is a cél, tény hogy városi forgalomban kerékpározni nem veszélytelen.

    New York sebészei három évre tervezett, tudományos programjának elsõ évi tapasztalatait az Amerikai Sebészek idei kongresszusán ismertették.

  • Az emberi bélben élõ baktériumflóra tízszer olyan összetett, mint azt korábban gondolták!

    A Public Library of Science-Biology megjelent új tanulmánya szerint, az emberi bélben élõ baktériumflóra tízszer olyan összetett, mint azt korábban gondolták.

    Az emlõsök bélrendszere a legsûrûbb mikroba-élõközösség a Földön. A testünkben található minden egyes sejtre nagyjából 10 egysejtû mikróba jut, melyeknek nagy része az emésztõrendszerben található.

    A korábbi becslések az emberi bélben élõ mikróbafajták számát 500 körül határozták meg.

  • Mobiltelefonokkal az AIDS ellen Afrikában

    Az Afrikában mindenütt jelenlevõ mobiltelefonok lehetnek a végsõ fegyverek az AIDS elleni küzdelemben a földrészen, ahol az egészségügyi központok rosszul felszereltek és az infrastruktúra gyakran lepusztult - vélekedik a betegség terjedése ellen küzdõ ENSZ-ügynökség (UNAIDS) fõigazgatója. Az évek során odaáramlott eszközök ellenére Afrika szubszaharai része megmaradt a betegség által leginkább sújtott övezetnek a világon, itt él a HIV-vírussal fertõzöttek 67 százaléka - mondta a mali Michel Sidibé, aki 2008 decembere óta tölti be a UNAIDS fõigazgatói tisztségét Genfben.

  • Minden perc késés szívizomsejtek halálát jelenti

    Infarktus gyanúja esetén a beteg sorsa perceken múlhat. A szívinfarktus eredményes gyógyítása kezelési lánc kialakításával biztosítható.

    Ennek elsõ láncszeme a betegen és környezetén múlik: ha valaki szokatlan, nagyon kellemetlen érzést, fájdalmat tapasztal a mellkasában, vagy bárhol deréktól fölfelé több mint 15 percen át, szívinfarktusa lehet, és amíg ezt megfelelõ vizsgálatokkal ezt nem sikerült kizárni, addig az orvosok infarktusként kezelik.

  • Keverjünk csodaszert torokfájásra!

    Keverjünk csodaszert torokfájásra!Ha reggel arra ébredünk, hogy kapar a torkunk, nehezünkre esik a beszéd, és még a levegővétel is nehezünkre esik, bizony az egész napunkat el tudja rontani. Ilyenkor, ha gyorsan bekapunk egy gyógyszert, az bizony nem hat rögtön, és így türelmetlenek és morcosak leszünk. Tegyünk ellene, hogy elmúljon a torokfájásunk, és jól teljen a napunk! Keverjünk otthon csodaszert: olcsó, egyszerű, gyorsan megy és tényleg hatásos. Bizony, ilyenkor gyors és hatásos torokfájás elleni keverékre van szükség, melyet most ismertetünk!

  • Allergiával a rák ellen?

    Az allergiák egy sor rákos megbetegedéstõl megvédenek. A tudományág eredményeinek eddigi legátfogóbb elemzése megmutatta, hogy az immunrendszer túlzott reakciója megvédi a daganatoktól a környezeti hatásoknak közvetlenül kitett szöveteket, mint amilyen a bõr, a tüdõ, a száj és a gége, a gyomor és a bél a méh és a méhnyak.

    A többi testrész, például a mell és a prosztata szövetének kockázatára nincs hatással az allergia - írják a New York-i Cornell Egyetem kutatói.

  • Sikeresen kezeltek Parkinson-kóros egereket nõi méhbõl származó õssejtekkel

    A nõi méhnyálkahártyából származó õssejtek átalakultak agysejtekké, amikor Parkinson-kórra emlékeztetõ agykárosodással élõ egerekbe fecskendezték be. A megállapítás azt sugallja, hogy a Parkinson-kórban szenvedõ nõk saját maguk õssejtdonorai lehetnek - vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az õssejteket könnyû kinyerni, más rászorulók számára is sejtbankot hozhatnak létre.

    "A méhbelhártya vélhetõen a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhetõ õssejtforrás jelenleg."

  • A nagyobb mennyiségû alkohol csökkenti a csontok erõsségét?

    Az elmúlt néhány évben fény derült arra, hogy a nagyobb mennyiségû alkoholt fogyasztó emberekben csökken a csontok sûrûsége és erõssége. Ennek oka eddig ismeretlen volt, de a loyolai egyetemen közelmúltban végzett vizsgálat rávilágított az összefüggésre.

    A patkánykísérletek segítségével végzett kutatás eredménye szerint a nagy mennyiségû és rendszeres alkoholfogyasztás gátolja egy a csont egészségéért felelõs gén mûködését. Ez az eredmény pedig új távlatokat nyithat a csontritkulás elleni küzdelemben.

  • Feltárták az autizmus összetett genetikai hátterét

    A családjukban autizmussal együtt élõ emberek örökítõanyagának eddigi legkiterjedtebb genetikai elemzése azt mutatja, hogy sok páciensnél a génmutációk egyedi mintázata bukkan fel, mely nem feltétlenül örökletes.

    A Nature tudományos magazinban közzétett megállapítások hozzájárulnak annak igazolásához, hogy a géneknek fontos szerepe van az autizmusban, és arra is utalnak, hogy a genetikai változások már a szülõk ivarsejtjeiben megkezdõdhetnek.