2024.05.01. - Fülöp, Jakab

Új irányok a diabétesz kezelésében

Új irányok a diabétesz kezelésében
Washington - Két kísérleti módszer alapján új terápiás irányokat javasolnak amerikai kutatók a diabétesz kezelésére a Proceedings of the National Academy of Sciences címû kiadványban megjelent tanulmányaikban.

Az 1-es típusú diabétesznél az immunsejtek tévesen idegenként azonosítják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelõ sejtjeit. Világszerte mintegy 230 millió ember él diabétesszel, közülük 10 százalékra tehetõ az 1-es típusba tartozók aránya.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Általában kora gyerekkorban diagnosztizálják, és a páciens egész életében inzulinbevitelre szorul.

A bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatói, Denise Faustman vezetésével a tuberkulózis megelõzésére használt olcsó generikus szer, a BCG-oltás hatóanyagát tesztelték. Faustman szerint a BCG átmenetileg emeli egy immunfehérje, a tumornekrózis-faktor (TNF) szintjét a vérben. Korábbi tanulmányok megmutatták, hogy a TNF nagyobb koncentrációja egereknél gyógyította a humán diabéteszhez hasonló állapotot.

A kutatók 675 diabéteszes és 512 egészséges ember vérét vizsgálták. A diabéteszes vérben lévõ, CD8 elnevezésû, "ölõ" T-sejteket mind a TNF, mind a BCG elpusztította, míg a "jó" T-sejteket nem. Néhány önkéntesen már zajlanak a klinikai próbák a BCG kis dózisának adagolásával.

Faustman csoportja egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi TNF-ellenes terápiák egy része, melyeket autoimmun betegségek kezelésére használnak, új autoimmun betegségeket válthat ki.

A dallasi Texas Egyetem orvosi központjának kutatócsoportja más megközelítést alkalmazott, õk a leptin elnevezésû hormont használták. A leptint a zsírsejtek termelik, és az 1-es típusú diabétesszel élõ páciensek vérében gyakran abnormálisan alacsony a szintje.

Roger Unger csoportja génterápiával kezelt olyan egereket, amelyeknek annyira sérült a hasnyálmirigye, hogy egyáltalán nem termelt inzulint. Egy vírus segítségével juttatták be az egerekbe a leptin termelõdéséért felelõs géneket. Az egerek májában hamarosan nagy mennyiségben keletkezett a hormon.

"Két héten belül teljesen normálisak voltak" - közölte Unger, aki úgy véli, a leptin megváltoztatta egy másik hormon, az úgynevezett inzulinszerû növekedési faktor (IGF-1) mûködését. Az IGF-1 az inzulinhoz hasonlóan szabályozni kezdte a vércukorszintet, sõt vélhetõen egy másik, diabétesznél termelõdõ káros anyag, a glukagon képzõdését is akadályozhatja.

Mivel a génterápia embernél veszélyes lehet, Unger most azt tervezi, hogy a diabéteszes egerekbe injekcióval juttatják be a leptint, remélve, hogy így is hatékony a módszer.