rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A nyál sokat elárul az emberekrõl

  • Nyálból mindent?!

    London - Az emberi nyálban található baktériumok nem sokban különböznek világszerte, ám megmutatják, hogyan befolyásolják a kulturális tényezõk és az étrend az emberek egészségét - közölték német kutatók a Genome Research címû szaklap csütörtöki számában megjelent tanulmányukban.

    Mivel az emberi testben tízszer több baktérium van, mint emberi sejt, a tudósok többet próbálnak megtudni a baktériumokról.

    A száj a baktériumok "fõbejárata" az emberi testbe, sokszínû mikrobaközösséget tartalmaz. A tudósok szerint fontos lenne annak megértése, milyen összefüggésben vannak az étrenddel, környezettel, illetve az egészséggel vagy betegséggel.

    Mark Stoneking, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa, a kutatás vezetõje úgy véli, hogy a baktériumok genetikai állományának megismerésével többet tudhatnak meg az emberi közösségekrõl, mintha csak az emberi DNS-t vizsgálnák.

    A kutatócsoport 120 egészséges önkéntestõl vett nyálmintában elemezte a baktériumokat. A köpetadományozók Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Nyugat-Európában, Kelet-Európában Afrikában és Ázsiában éltek. Nem meglepõ módon a baktériumok nagy változatosságára bukkantak egy emberen saját mintájában és az egyének között is.

    A különbözõ földrajzi területekrõl származó minták azonban nem különböztek egymástól lényegesen, ami azt jelzi, hogy a szomszédban lakó ember nyálában lévõ baktériumok éppen annyira térhetnek el, mint azé, aki a világ másik csücskében él. A meglévõ eltérésekbõl mégis a népcsoportok vándorlására, életmódjára, a környezeti hatásokra, valamint a kulturális tényezõkre következtethetnek a kutatók.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A csontok vészjelzése

    Biológiai terápia és lágylézer

    A csont és ízületek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet - a WHO - a 2000-2010 közötti idõszakot, október 10-ét pedig az ízületi betegek világnapjának. Az életminõséget, elsõsorban a mozgáskészséget csökkentõ kór mindenütt, így Magyarországon is népbetegség. Gyógyítása a korszerû eszközökkel és módszerekkel már sokkal eredményesebb, mint akár néhány évtizeddel ezelõtt.

  • Csökken a cukorbetegség kockázata magnézium szedésének növelésével

    Elegendõ magnézium fogyasztása segíthet megelõzni a cukorbetegség kialakulását - vélik amerikai kutatók.

    Az Észak-Karolinai Egyetem szakemberei új kutatásukban rámutatnak arra, hogy mintegy felével csökkenhet a cukorbetegség kialakulásának kockázata azoknál az embereknél, akiknek bõséges mennyiségben jut be magnézium szervezetükbe akár mindennapi ételeiken keresztül, akár vitamin kiegészítõként.

  • A rossz házasság növeli a szívbetegségek és a depresszió kockázatát

    Házasodjunk vagy ne?!

    A feszült házasságban élõ nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki magas vérnyomás és a szívbetegségek egyéb kockázati tényezõje - közölték amerikai kutatók csütörtökön.

    A Utahi Egyetem kutatói 300-nál több, legalább húsz éve házas középkorú és idõsebb párt vontak be tanulmányukba.

    A résztvevõk kapcsolatukra, valamint mentális állapotukra vonatkozó kérdõíveket töltöttek ki, és laboratóriumi vizsgálatokon estek át.

  • Kétmillió életet menthet meg a rotavírus elleni oltás

    A súlyos hasmenést, ezáltal akár pár nap alatt a csecsemõk és kisgyerekek halálát okozó rotavírus elleni vakcina 2 millió gyerek életét mentheti meg a következõ évtizedben - közölték szerdán szakértõk.

    A New England Journal of Medicine (NEJM) címû orvosi folyóirat legutóbbi számában két tanulmány elemzi a rotavírus elleni vakcinálás eredményeit. A kutatók megállapították, hogy Afrikában 61 százalékkal, Mexikóban pedig 35 százalékkal csökkent a vakcinálás után a hasmenés miatti gyermekhalálozás.

  • Civilizációs probléma a kövérség

    A kövérség nem pusztán egyéni felelõsség kérdése, hanem civilizációs betegség - mutatta ki a brit kormány egyik agytrösztje. Az energiafelhalmozás kulcsfontosságú volt a történelem elõtti idõkben, csakhogy a modern korban az energiadús olcsó ételek, a gépek, a motorizált közlekedés és az ülõmunka következtében ez a beprogramozott...

  • Infarktus és hirtelen szívhalál

    Szívinfarktus után az elsõ hónapokban gyakoribb a hirtelen szívhalál, de ennek oka legtöbbször más, mint eddig hittük. Egy nagy vizsgálat váratlan eredményét a szívgyógyászati világlap közölte.

    A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.

  • A mértékletes kávéfogyasztás jót tesz a szívnek

    Egy friss kutatásból kiderült, hogy a mértékletes, napi kávéfogyasztás bizonyos fokig jót tehet a szívnek. Elizabeth Mostofsky, a Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatója szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a mértékletes kávéfogyasztás valójában védõhatást gyakorolhat. A szakértõ azt állítja, számos tényezõ létezik, amelyek növelhetik a szívelégtelenség kockázatát, de a kávé valószínûleg nem tartozik ezek közé.A szakértõk öt széleskörû svédországi és finnországi kutatást elemeztek, amelyeket 2001 és 2011 között készítettek.

  • Az erekben is tenyészthetõk az õssejtek

    Egy új amerikai kutatás szerint az ereink belsejét borító különleges sejtekbõl származó szövettenyészetek segítségével nagy mennyiségben lehet elõállítani az õssejteket. A Weill Cornell Orvosi Egyetem Ansary Õssejtkutató Intézetének tudósai felfedezték, hogy az erekbõl származó, úgynevezett endoteliális sejtek ideális körülményeket biztosítanak nagy mennyiségû felnõtt típusú õssejt elõállításához és tenyésztéséhez. A felnõttek szervezetében viszonylag kevés õssejt jön létre, ezért a szervek regenerációjához és más célokra felhasznált õssejtek beszerzése bonyolult procedúrát igényel.

  • Napi egy csésze kávé csökkenti a száj- és nyelõcsõ rák kialakulásának kockázatát?

    A Tohoku egyetem munkatársai több ezer emberre kiterjedõ vizsgálat eredményeit elemezték. Vizsgálták a személyek egészségi állapotát, életvitelét, étkezési szokásaikat.

    A 40 és 64 év közötti páciensek körében a tizenhárom éves vizsgálat ideje alatt közel 160 esetben alakult ki a száj, a garat vagy a nyelõcsõ rákja. Az adatok alapján elmondható, hogy napi egy csésze kávé elfogyasztása csökkenti a száj, a garat vagy a nyelõcsõ rák kialakulásának kockázatát. - olvasható a American Journal of Epidemiology címû szakfolyóirat legutóbbi számában.

  • Nemtõl is függ a tüdõrák lefolyása

    A tüdõrák gyakran alapvetõen különbözik a férfiaknál és a nõknél, közölték kedden amerikai kutatók. Az új genetikai eredmények a személyre szabott kezelésekhez vihetnek közelebb.

    Egy másik vizsgálatban az idõsebb páciensek egy részénél pedig a tüdõrák olyan típusára bukkantak, amely nagyobb valószínûséggel reagál jól a kemoterápiára. A Journal of the American Medical Association (JAMA) címû szakfolyóiratban közzétett tanulmány újabb jelzés arra, hogy genetikailag a rák sokkal összetettebb, mint ahogyan pár éve gondolták az orvosok.

  • A gránátalma leve segíti a súlyos vesebetegeket

    A gránátalmalé erõsen antioxidáns hatású, és emiatt szinte minden betegség kezelésére ajánlják, a ráktól a szívbajokig.

    Izraeli kutatók az amerikai vesegyógyászok idei tudományos ülésén ismertették eredményeiket, amelyek szerint ez a gyümölcslé jelentõsen javítja a mûvese kezelésre szoruló betegek állapotát is.

    Az izraeli Nyugat-Galileai Kórház szakemberei Baty Kristal vezetésével 101 vesebeteget vizsgáltak.

  • Színes rovarok mutatják az utat a gyógynövények felé

    A feltûnõ színû rovarok egyértelmûen jelzik a gyógynövények jelenlétét - fedezte fel a panamai Smithsonian Tropical Research Institute kutatócsapata.

    Már régóta gyanítják a tudósok, hogy a gyógynövényeket rovarok segítségével is fel lehet kutatni, de most elõször sikerült ezt be is bizonyítani. Ezek a színpompás rovarok a kutatók elmondása szerint épp azért esznek a gyógynövényekbõl, mert azok hatóanyagával védik magukat a ragadozók elõl - olvasható a Die Welt címû német lap honlapján.

  • A zöld hályog világnapja

    Budapest - Március 6. a zöld hályog világnapja. A világnapot elõször tavaly rendezték meg a Glaukóma Világszervezet és a Glaukómás Betegek Világszervezetének kezdeményezésére, célja a lakosság széles körû felvilágosítása e betegségrõl, a rettegett vakság megelõzésének lehetõségeirõl.

    A zöld hályog (glaukóma) népbetegség, amely a fejlett országokban a második helyen áll a vakságot okozó kórok között, s a 40 év fölötti lakosság mintegy két százalékát érinti.

  • A stresszes emberek memóriája hibásan mûködik?

    A különbözõ szorongásos és más pszichiátriai betegségekben szenvedõk agyában hibásan mûködnek az emlékek elfojtásáért felelõs agyi áramkörök - állítják a Harvard Egyetem kutatói.

    "Depresszióban, és más stressz okozta megbetegedésekben szenvedõk esetében gyakori, hogy traumás emlékek okozzák a szorongást" - nyilatkozta Nivedita Agarwal, az egyetem radiológus munkatársa - Mivel a traumás emlékeket a betegek agya nem képes megfelelõen elfojtani, azok rendszeresen visszatérnek és kínozzák a pácienseket.