Amikor Kanadában a társadalombiztosítás a rászoruló betegeknek elõzetes engedélyezés nélkül lehetõvé tette, hogy azonnal hozzájussanak a klopidogrel tablettához, a koszorúértágítás eredményei lényegesen javultak. A fontos, világszerte érvényes eredményeket a legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a New England Journal of Medicine közölte. Jól szervezett egészségügyi ellátású országokban heveny szívinfarktus gyanúja esetén a rohammentõ késedelem nélkül olyan kórházba viszi a beteget, ahol azonnal szívkatéteres vizsgálat történhet és a súlyosan beszûkült, vagy éppen elzáródott koszorúeret megnyitják, kitágítják. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Nehéz megmagyarázni, miért hangzik el olyan ritkán, hogy a magyar szívgyógyászati ellátás ebben világszinvonalú, kiválóan szervezett és eredményeinket sok ország szakorvosai elismeréssel fogadják. Ha az infarktusos beteg csak több órás késéssel kerül a szívkatéteres laboratóriumba, az ma legtöbbször annak a következménye, hogy mellkasi fájdalom esetén nem azonnal rohammentõt hívnak, hanem várakoznak, hátha elmúlik a panasz, vagy a háziorvost keresik.
A koszorúérbe beültetett hengerben azonban megalvadhat a vér és akkor ismét elzáródik, ezért a nemzetközi kezelési ajánlások megfelelõ alvadásgátló kezelést ajánlanak: kis adagban a hagyományos aszpirint és az új, igen hatásos klopidogrelt. Az utóbbi gátolja a vérlemezkék összecsapódását, ami alapvetõ része a véralvadásnak.
A klopidogrel jelenleg a legtöbb betegnek adott gyógyszerek listáján a második, 110 országban hozzák forgalomba. Az életet veszélyeztetõ koszorúér elzáródás kockázatának csökkentése végett koszorúértágítás után minden beteg szedi ezt a tablettát, aminek adását már a szívkatéterezés elõtt elkezdik.
Ez Kanadában is így történt, de a beteg otthonába távozása után elõször engedélyeztetni kellett a gyógyszer receptre írhatóságát, ami idõt vett igénybe és ezért a tabletta további szedése késett. Az elõzetes engedélyeztetés ezért csak 1998-tól 2003-ig volt érvényben. Ezt követõen már nem kellett külön kérni, hogy a receptet a kezelõorvos fölírhassa, hanem koszorúértágítás után ez automatikusan megtörtént. Ennek hátterében azoknak a szakértõknek a véleménye volt, akik a biztosítónak - az akkor már létezõ vizsgálati adatokra hivatkozva - javasolták a késedelmet okozó engedélyezés eltörlését.
A biztosító korábbi módszerét azzal indokolta, hogy a gyógyszer drága termék és ha nem is korlátozni kívánja, de figyelemmel szeretné kísérni az ilyen patikaszerek receptre írását, hogy valóban csak azok jussanak hozzá, akiknek erre szükségük van. Hivatkoztak arra, hogy Kanadában 1996 és 2001 között a szív- és érrendszeri gyógyszerek költsége csaknem megduplázódott.
Cynthia A. Jackevicius és munkacsoportja most azt vizsgálta, hogy 2000 és 2005 között Ontario területén hogyan alakult azoknak az idõs betegeknek a sorsa, akik heveny szívinfarktus miatt kórházba kerültek, ott megtörténtek a szükséges beavatkozások és ezért utókezelésként szedniük kellett a klopidogrelt. A betegek 2003 elõtt a gyógyszerhez csak külön engedélyezés után, az adminisztráció befejezése után jutottak hozzá, 2003-tól viszont a kórházból távozás után, a patikában azonnal megkaphatták.
Az engedélyeztetés idõszakában a hazabocsájtás után egy hónappal a betegek 35 százaléka szedte a klopidogrelt, a rászorulók számára azonnal fölírható idõszakban ez 88 százalékra növekedett. A korábbi módszer idõszakában a kórházi kezelés után átlag 9 nap telt el, amíg a páciens az elsõ tablettát kézhez kapta, míg a késõbbi és jelenleg is érvényes szabályozás esetén semmi késés nincsen.
Az igazán meggyõzõ érv a nehézkes engedélyezés eltörlésére az, hogy a kutatók vizsgálatának tanúsága szerint egy évvel a koszorúértágítás utáni idõszakban jelentõs szívgyógyászati gond - az infarktus ismétlõdése, kórházi újrafelvétel vagy szívhalál - sokkal ritkábban fordult elõ, ha a betegek a kórházból távozás után, folyamatos szedték a hatásos tablettát és nem volt késés a gyógyszerellátásban.
"A klopidogrel a gyógyszerkönyv egyik drága készítménye, de amikor megnehezítették a koszorúértágítás után a betegek hozzájutását ehhez a hatásos készítményhez, az jelentõsen rontotta a betegek életkilátásait. A biztosítónak mérlegelnie kell a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinek korlátozását, ha azoknak az adására késedelem nélkül van szükség" - hangsúlyozta a munkacsoport vezetõje.
A kanadai egészségbiztosítás nagy érdeme tehát, hogy már évekkel korábban, az elsõ tudományos eredmények alapján módosította a pénzügyi megfontolások alapján bevezetett gyakorlatot, bizonyítva, hogy a beteg gyógyulását fontosabbnak tartja a fiskális szempontoknál.