rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Hatásos gyógyszer segíti az infarktus utáni gyógyulást

  • Amikor Kanadában a társadalombiztosítás a rászoruló betegeknek elõzetes engedélyezés nélkül lehetõvé tette, hogy azonnal hozzájussanak a klopidogrel tablettához, a koszorúértágítás eredményei lényegesen javultak. A fontos, világszerte érvényes eredményeket a legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a New England Journal of Medicine közölte. Jól szervezett egészségügyi ellátású országokban heveny szívinfarktus gyanúja esetén a rohammentõ késedelem nélkül olyan kórházba viszi a beteget, ahol azonnal szívkatéteres vizsgálat történhet és a súlyosan beszûkült, vagy éppen elzáródott koszorúeret megnyitják, kitágítják.

    Ennek része az is, hogy szükség szerint ilyenkor a szûkült erekbe becsúsztatnak, akár több, henger alakú fémhálót, sztentet, ami a beteg érszakaszt továbbra is nyitva tartja.

    Nehéz megmagyarázni, miért hangzik el olyan ritkán, hogy a magyar szívgyógyászati ellátás ebben világszinvonalú, kiválóan szervezett és eredményeinket sok ország szakorvosai elismeréssel fogadják. Ha az infarktusos beteg csak több órás késéssel kerül a szívkatéteres laboratóriumba, az ma legtöbbször annak a következménye, hogy mellkasi fájdalom esetén nem azonnal rohammentõt hívnak, hanem várakoznak, hátha elmúlik a panasz, vagy a háziorvost keresik.

    A koszorúérbe beültetett hengerben azonban megalvadhat a vér és akkor ismét elzáródik, ezért a nemzetközi kezelési ajánlások megfelelõ alvadásgátló kezelést ajánlanak: kis adagban a hagyományos aszpirint és az új, igen hatásos klopidogrelt. Az utóbbi gátolja a vérlemezkék összecsapódását, ami alapvetõ része a véralvadásnak.

    A klopidogrel jelenleg a legtöbb betegnek adott gyógyszerek listáján a második, 110 országban hozzák forgalomba. Az életet veszélyeztetõ koszorúér elzáródás kockázatának csökkentése végett koszorúértágítás után minden beteg szedi ezt a tablettát, aminek adását már a szívkatéterezés elõtt elkezdik.

    Ez Kanadában is így történt, de a beteg otthonába távozása után elõször engedélyeztetni kellett a gyógyszer receptre írhatóságát, ami idõt vett igénybe és ezért a tabletta további szedése késett. Az elõzetes engedélyeztetés ezért csak 1998-tól 2003-ig volt érvényben. Ezt követõen már nem kellett külön kérni, hogy a receptet a kezelõorvos fölírhassa, hanem koszorúértágítás után ez automatikusan megtörtént. Ennek hátterében azoknak a szakértõknek a véleménye volt, akik a biztosítónak - az akkor már létezõ vizsgálati adatokra hivatkozva - javasolták a késedelmet okozó engedélyezés eltörlését.

    A biztosító korábbi módszerét azzal indokolta, hogy a gyógyszer drága termék és ha nem is korlátozni kívánja, de figyelemmel szeretné kísérni az ilyen patikaszerek receptre írását, hogy valóban csak azok jussanak hozzá, akiknek erre szükségük van. Hivatkoztak arra, hogy Kanadában 1996 és 2001 között a szív- és érrendszeri gyógyszerek költsége csaknem megduplázódott.

    Cynthia A. Jackevicius és munkacsoportja most azt vizsgálta, hogy 2000 és 2005 között Ontario területén hogyan alakult azoknak az idõs betegeknek a sorsa, akik heveny szívinfarktus miatt kórházba kerültek, ott megtörténtek a szükséges beavatkozások és ezért utókezelésként szedniük kellett a klopidogrelt. A betegek 2003 elõtt a gyógyszerhez csak külön engedélyezés után, az adminisztráció befejezése után jutottak hozzá, 2003-tól viszont a kórházból távozás után, a patikában azonnal megkaphatták.

    Az engedélyeztetés idõszakában a hazabocsájtás után egy hónappal a betegek 35 százaléka szedte a klopidogrelt, a rászorulók számára azonnal fölírható idõszakban ez 88 százalékra növekedett. A korábbi módszer idõszakában a kórházi kezelés után átlag 9 nap telt el, amíg a páciens az elsõ tablettát kézhez kapta, míg a késõbbi és jelenleg is érvényes szabályozás esetén semmi késés nincsen.

    Az igazán meggyõzõ érv a nehézkes engedélyezés eltörlésére az, hogy a kutatók vizsgálatának tanúsága szerint egy évvel a koszorúértágítás utáni idõszakban jelentõs szívgyógyászati gond - az infarktus ismétlõdése, kórházi újrafelvétel vagy szívhalál - sokkal ritkábban fordult elõ, ha a betegek a kórházból távozás után, folyamatos szedték a hatásos tablettát és nem volt késés a gyógyszerellátásban.

    "A klopidogrel a gyógyszerkönyv egyik drága készítménye, de amikor megnehezítették a koszorúértágítás után a betegek hozzájutását ehhez a hatásos készítményhez, az jelentõsen rontotta a betegek életkilátásait. A biztosítónak mérlegelnie kell a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinek korlátozását, ha azoknak az adására késedelem nélkül van szükség" - hangsúlyozta a munkacsoport vezetõje.

    A kanadai egészségbiztosítás nagy érdeme tehát, hogy már évekkel korábban, az elsõ tudományos eredmények alapján módosította a pénzügyi megfontolások alapján bevezetett gyakorlatot, bizonyítva, hogy a beteg gyógyulását fontosabbnak tartja a fiskális szempontoknál.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Agyi mechanizmus, amely képes kikapcsolni a rossz érzéseket

    Egy agyi mechanizmust fedeztek fel a Kalifornia Egyetem kutatói, amely képes a rossz emlékekkel összefüggõ érzéseket kikapcsolni.

    A kutatók szerint felfedezésük új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethetnek a pánikbetegség kezelésére.

    Ha valaki traumás eseményt él át, a környezõ dolgok gyakran összefüggésbe kerülnek a rossz élménnyel, és késõbb ugyanezek a dolgok félelmet, vagy akár pánikrohamot is kiválthatnak, a vizsgálat vezetõje, Rainer Reinscheid szerint.

  • Végrehajtani a csak fejben létezõ mozdulatot

    Esni tanítják a mozgásukban korlátozott gyermekeket, s persze ennél jóval többre, a cselgáncs (dzsúdó) alapjaira is oktatják õket egy pesterzsébeti iskolában.

    Hogy miért éppen a laikusok szemében veszélyesnek tûnõ küzdõsportra képezik a speciális nevelést és ellátást igénylõ fiatalokat, s milyen eredménnyel, arról kérdeztük az edzések irányítóját, Juhász Józsefet.

  • Szenzáció: Csontvelõ-átültetés után meggyógyult a HIV-fertõzött férfi

    Vérképzõszervi õssejtek átültetését követõen gyógyult meg egy HIV-fertõzött amerikai férfi, ám az orvosok szerint a módszer széleskörû alkalmazása nem praktikus.

    A negyvenes éveiben lévõ, Berlinben élõ férfit leukémiája miatt kezelték, õssejteket tartalmazó csontvelõ-átültetésen esett át. Kiderült, hogy a donornak - akitõl a vérképzõszervi õssejtek származtak - olyan speciális génmutációja van, amely természetes rezisztenciát nyújt a HIV-vírus ellen.

  • A diétás, szénsavas üdítõk megnövelik a szívroham kialakulásának esélyét

    A cukormentes, szénsavas üdítõktõl karcsúbb lehet derekunk, azonban azok, akik minden nap ezt isszák, nagyobb eséllyel kaphatnak szívrohamot, vagy stroke-ot egy új amerikai tanulmány szerint.

    A kutatók arra jöttek rá, hogy az idõsebb felnõttek, akik minden nap ilyen italokat ittak, 44 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot. A kutatás arról nem számolt be, hogy a cukormentes, de nem szénsavas üdítõknek is hasonló hatásuk volna-e. A kutatócsapat 2,564, 69 éves vagy annál idõsebb new york-i felnõttet követett nyomon.

  • Agyvérzés után három óra marad a túlélésre

    Ha nem indul értünk mentõ már az elsõ tünetek jelentkezésekor, s visz idõben egy speciális kezelést biztosító stroke-központba, az súlyos, maradandó károsodáshoz, az esetek 20 százalékában pedig halálhoz vezet.

    A legfontosabb, a tünetek felismerése, amelyek lehetnek: gyengeség, bénulás, érzéketlenség, zsibbadás, bizsergés, szokatlan érzékelés valamelyik végtagunkban vagy testünk egyik oldalán, látászavar, kettõs látás, „elkent” beszéd, beszédképtelenség, bizonytalanságérzés, egyensúlyvesztés, a testrészek felismerésének képtelensége,nyelészavar, szédülés.

  • Viselkedési problémát okozhat a mobiltelefon?

    Nagyobb valószínûséggel lehetnek viselkedési problémái azoknak a gyerekeknek, akiknek édesanyja gyakran mobilozott terhessége alatt, és õk maguk is rendszeres mobiltelefon-használók - állítja egy amerikai kutatócsoport.

    13 ezer gyerek adatait vizsgálták, akinek édesanyja egy dániai kísérletben vett részt várandóssága elején. Amikor a gyerekek elérték a hétéves kort, megkérték édesanyjukat, hogy töltsenek ki kérdõívet csemetéjük viselkedésérõl és egészségérõl. Az anyákat terhességük alatti mobilozási szokásaikról és gyerekeik mobiltelefon-használatáról is kérdezték.

  • Öt módszer, amival megelõzhetõek a fertõzések

    Amennyiben a héten utazás közben észrevesz egy embert aki, a mozgólépcsõrõl való távozás után kézfertõtlenítõt használ, jó esélye van arra, hogy az Ön által látott személy Dr. Mark Gendreau, a Burlingtoni Lahey Klinikavezetõ belgyógyásza.

    "Annak az esélye, hogy fertõzõ betegséget kapunk, jelentõsen megnõ zárt térben tett utazások során, fõként a téli hónapokban, amikor is tombolnak a felsõ légúti betegséget okozó vírusok" - mondta Gendreau.

  • A levegõ szennyezettsége növeli a vakbélgyulladás kockázatát?

    Kanadai kutatók kimutatták, hogy amikor a levegõ szennyezettsége nagyobb mértékû, több ember kerül kórházba vakbélgyulladással, mint a tisztább levegõjû napokon. Elsõsorban az ózon átlagosnál tartósan magasabb légköri koncentrációja mutat összefüggést a betegség kialakulásával.

    A kanadai Calgary Egyetem kutatói 1999. és 2006. között vakbélgyulladás miatt az egyetemi kórházban kezelt több mint 5000 beteg esetében ellenõrizték, hogy milyen volt a légszennyezettség a felvételüket megelõzõ öt napban.

  • A nagy adag tesztoszteron növeli az izomtömeget, de teljesítõképességet nem

    Az egészséges idõsödõ férfiaknak, ha nagy adag tesztoszteront kapnak, növekszik az izomtömegük és erejük, de nem mutatkozik fejlõdés a fizikai funkciókban - állítja egy új tanulmány.

    Ez azért történhetett, mert a tanulmányban vizsgált személyek "szokatlanul fittek voltak az életkorukhoz képest." - állítja Dr. Thomas W. Storer a Bostoni Egyetem orvosi karáról munkatársaival együtt. Ez azt jelenti, hogy az erõ és izom, amit megszereztek, nem befolyásolta az egyébként is kifogástalan fizikai teljesítõképességüket.

  • A füstölõk füstje szerepet játszhat bizonyos ráktípusok kialakulásában?

    Nagyobb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, ha valaki hosszú távon sok füstölõfüstöt lélegez be, még akkor is, ha nem dohányzik, derül ki egy friss vizsgálatból, melynek során összefüggést találtak a füstölõ-expozíció és a legtöbb felsõlégúti rák, valamint a laphámsejtes tüdõrák között.

    A fokozott rizikó mind dohányzók, mind nemdohányzók esetében fennáll, ami arra utal, hogy a füstölõk füstjének belégzése a légúti rákok független rizikófaktora, következtetett a kutatás vezetõje, a Koppenhágai Statens Szérum Intézet kutatója.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • Bizonyos fűszerek és fűszernövények igen hatásosak bizonyos betegségekkel szemben

    Bizonyos fűszerek és fűszernövények igen hatásosak bizonyos betegségekkel szembenA fűszereket és bizonyos zöldségeket hosszú ideje használják gyógyításra, az egészségi állapot javítására. A hagyomány és a népi tapasztalatok mellett az elmúlt évtizedekben már kutatások is bizonyították a kedvező hatásokat: a fokhagymáról, a vöröshagymáról és a gyömbérről is kiderült, hogy igen pozitívan befolyásolják a megfázás és az influenza lefolyását (sőt rendszeres fogyasztásukkal megerősíthetjük az immunrendszerünket, így az még ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben). A kurkuma, illetve a chilipaprika pedig jelenleg is a kutatók figyelmének középpontjában áll.

  • Kétkezi munka a szellemi fejlõdésért

    London - A brit gyerekek szellemi fejlõdése veszélybe került, mivel sem az iskolában, sem otthon nem végeznek manuális tevékenységet - jelentették be egy friss tanulmány szerzõi hétfõn.

    Az iskolákból számûzték a fa- és fémmunkákat, mindenféle kézmûvességet, autószerelést, de még a zenét is. A gyerekek otthon számítógépes játékokkal múlatják az idõt, ezáltal lassacskán a brit társadalom a "csavarhúzó helyett szoftver" állapotába kerül - összegzik a kutatók a Ruskin Mill Oktatásügyi Szövetség megbízásából készült jelentésben.

  • Egy gén, amely felelõssé tehetõ a vastag- és végbélrák kialakulásáért

    Rátaláltak egy génre, amely szorosabb kapcsolatban áll a vastag- és végbélrák kialakulásával, mint azt eddig gondolták volna - derül ki egy tudományos cikkbõl. Az Egyesült Államokban a vastag- és végbélrák okozza a második legtöbb halálesetet a rákos betegségek közül.

    Ha valaki ezt a gént örökli, 50 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki nála vastagbélrák, mint általában, amikor a betegség kockázata hat százalék körülire tehetõ - állítják a Northwestern Egyetem kutatói a Science-ben megjelent közleményben.