rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A cukorbetegek súlycsökkenésének számos elõnye van

  • Amerikai kutatók szerint az újonnan diagnosztizált, II-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél a fogyás akkor is kedvezõ hatással van a vérnyomásra, a vércukorra és a koleszterinszintre, ha a súlyt késõbb visszahízzák.

    Az USA-ban a cukorbetegség óriási probléma: Több mint 20 millió amerikainak van II-es típusú cukorbetegsége, többségük túlsúlyos vagy kövér.

    A fenti paraméterek fontosak a cukorbetegség hosszú távú komplikációinak megelõzésében.

    Fontos a szívbetegségnek, vakságnak, vesekárosodásnak, amputációknak, sõt magának a halálnak a megelõzésében is a súlycsökkentés.

    Dr. Spyros Mezitis, a New York-i Lenox Hill Kórház endokrinológusa elmondta: "Még sohasem kaptuk ilyen eredményeket. Ez azt mondja nekünk, hogy ha valaki 18 hónap alatt 10,7 kilogrammot fogy, jelentõs javulást mutat akkor is, ha 36 hónap elteltével visszahízza ezt a súlyt."

    A Diabetes Care címû folyóirat augusztus 12-i online kiadásában megjelent tanulmányban Dr. Gregory A. Nichols, az Oregon állambeli Portlandben található Kaiser Permanente Egészségügyi Kutató Központ kutatója és munkatársai 1997 és 2002 közötti orvosi feljegyzések alapján 2574, 21 és 75 év közötti pácienst osztottak csoportokba: "lefogyott" (12,5 kilogrammot vagy többet), "magasabb testsúlyt tartott", "alacsonyabb testsúlyt tartott" és "hízott".

    Négy éven keresztül figyelték a vizsgálat alanyainak állapotát, és azt találták, hogy aki fogyott a 4 év alatt, annál a vizsgálat végén, a visszahízás ellenére könnyebb volt beállítani a vérnyomás- és vércukorértéket. A kutatók elismerték, hogy a hosszú távú hatások még nem ismertek, de remélik, hogy további kutatásokkal erre a kérdésre is választ kapnak, de Nichols szerint a súlyvesztés akkor is jó, ha késõbb visszahízzuk.

    Dr Mezitis hozzátette: "Arra bíztatjuk a túlsúlyos cukorbetegeket, hogy fogyjanak le, ez általánosságban javítja azokat a faktorokat, név szerint a vérnyomást, a vércukorszintet és a koleszterinszintet, amelyek befolyásolják az érbetegségeket."


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A bélgázoknak nagy szerepük van a vérnyomás szabályozásában?

    Lehet, hogy szagosak, de a szélgörcsöket okozó gázoknak nagy szerepük van a vérnyomás szabályozásában - állítják a Johns Hopkins Orvosi Egyetem kutatói a Science címû folyóiratban.

    A kutatók a kísérleti egereknél azt tapasztalták, hogy a hidrogén-szulfid (a vastagbélben található baktériumok hatására termelõdõ gáz) a véredények ellazításával normalizálja a vérnyomást, és segít megelõzni a hipertónia kialakulását. Remélik, ez a felfedezés segít új, hipertónia kezelésére használatos gyógyszerek kifejlesztésében.

  • Növényvédõszerek és gének együtt növelik a Parkinson-kór kockázatát

    Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór felbukkanásának azoknál, akik bizonyos növényvédõszereknek voltak kitéve életük során, és meghatározott génvariánsokkal rendelkeznek. Mint az Archives of Neurology címû szakfolyóiratban megjelent közleményben írták, a DDT-hez hasonló peszticideknek kitett férfiak körében három és félszer nagyobb a Parkinson-kór elõfordulásának kockázata, ha bizonyos génváltozatokat hordoznak.

    A kutatók szerint az adott genetikai variánsokkal élõk agya nem képes olyan hatékonysággal eltávolítani a méreganyagot, mint a normál génváltozatot hordozók agya.

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • Rosszul állunk a szájhigiénia terén

    A hazai gyakorlat szerint csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor már valami komoly problémánk, pl. tartós és elviselhetetlen fogfájásunk van. A szájhigiénia elhanyagolása súlyos betegségeket okozhat, hiszen a szájban lévõ baktériumok megtapadnak a fog felszínén, s néhány nap alatt a bakteriális lepedék megkezdi áldásosnak nem éppen nevezhetõ munkáját. Az íny közelében lévõ baktériumok gyulladásokat okozhatnak. Ennek általános tünete az ínyvérzés, ínyfájdalom és a rossz lehelet. Erre a betegek többsége a fogmosás elkerülésével, szüneteltetésével reagál.

  • Fél éves korig veszélyben a csecsemõk

    Élete elsõ hat hónapjában van a legnagyobb veszélyben egy csecsemõ: addig követik el ugyanis a legtöbb csecsemõgyilkosságot. Különösen az a csecsemõ veszélyeztetett, akinek szülei pszichiátriai betegségben szenvednek, vagy szenvedtek korábban – jelent meg a Journal of Clinical Psychiatry-ben. Angliában és Walesben készítették a felmérést, mely szerint az elsõ három hónapban követik el a csecsemõgyilkosságok 44 százalékát, fél éves korig pedig ez az arány már 78 százalék.

  • Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál

    Washington - Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál, ami jelzi a szívbetegségek kialakulásának igen magas kockázatát - derült ki egy amerikai kutatásból. A vizsgálatról az Amerikai Kardiológiai Társaság konferenciáján számoltak be, ahol elhangzott: az amerikai gyerekek harmada túlsúlyos, ötöde pedig elhízott. "Annyi idõs vagy, ahány évesek az artériáid" - hangsúlyozta Geetha Raghuveer, a Missouri Egyetem orvosi fakultásának docense, aki kollégáival ultrahanggal gyerekek és serdülõk két nagy nyaki verõeret, az arteria carotis externát és arteria carotis internát vizsgálta; utóbbi az agy vérellátásáért felelõs.

  • Infarktus és hirtelen szívhalál

    Szívinfarktus után az elsõ hónapokban gyakoribb a hirtelen szívhalál, de ennek oka legtöbbször más, mint eddig hittük. Egy nagy vizsgálat váratlan eredményét a szívgyógyászati világlap közölte.

    A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.

  • Hal korai adásával kisebb eséllyel alakul ki az ekcéma gyerekeknél?

    Azoknál a csecsemõknél, akiknek étrendjébe már kilenchónapos koruk elõtt bevezetik a halat, kisebb eséllyel alakul ki ekcéma - áll egy új tanulmányban.

    Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság 2000-ben kelt ajánlása szerint az ekcémára hajlamos gyerekek étrendjébõl sok ételfajtát, köztük a halat is ki kell iktatni, ám 2008-ban visszavonták ezt az ajánlást és jelenleg azt mondják, hogy már 4-6 hónapos kortól adhatunk halat. Az allergiás betegségek, köztük az ekcéma is, egyre gyakrabban fordulnak elõ a fejlett országokban.

  • Szívbetegek kerüljék a hideget!

    München - Szívinfarktus után a betegek vérében néhánynapos hideg hatására megnõ a gyulladást jelzõ fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal. Az AIRGENE európai kutatócsoport figyelmezteti a korosodó szívbetegeket, hogy hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben.
    A szívrohamok télen sokkal gyakrabban következnek be, mint nyári melegben. Ezt fõleg azzal magyarázták, hogy hideg hatására az erek összehúzódnak, a szívizom kevesebb vért kap, mint amennyire szüksége volna és valamelyik koszorúér elzáródásának következtében szívinfarktus következik be.

  • A Cukorbetegek világnapja

    November 14. a Cukorbetegek világnapja (Diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttmûködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezõjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak. Az egyes típusú diabétesz - a vércukorszint megemelkedése - elsõsorban a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. (Erre a hormonra a táplálék energiává történõ átalakításához van szükség.)

  • A biciklizés szexuális zavarokat okozhat a férfiaknál

    Azok a férfiak, akik a megszokottnál többet bicikliznek, veszélyeztetik az egészségüket, fõleg ha nem a megfelelõ sporteszközt választják - közölte a londoni St Bartholomew és Homerton Kórház urológiai sebésze, Vinod Nargund.

    A szakember elmondása szerint olyan problémák merülhetnek fel, mint a nemi szervek zsibbadása, merevedési zavarok, ágyéki bõrirritáció. A sok biciglizés megváltoztathatja a férfiak termékenyítõképességét, mivel a medencetájékon túlzott hõ keletkezik.

  • A gránátalma leve segíti a súlyos vesebetegeket

    A gránátalmalé erõsen antioxidáns hatású, és emiatt szinte minden betegség kezelésére ajánlják, a ráktól a szívbajokig.

    Izraeli kutatók az amerikai vesegyógyászok idei tudományos ülésén ismertették eredményeiket, amelyek szerint ez a gyümölcslé jelentõsen javítja a mûvese kezelésre szoruló betegek állapotát is.

    Az izraeli Nyugat-Galileai Kórház szakemberei Baty Kristal vezetésével 101 vesebeteget vizsgáltak.

  • Jódozott só az agykárosodás ellen

    A világ háztartásainak 70 százalékában jódozott sót használnak – két évtizeddel ezelõtt csupán 20 százalékukban volt ez így. Szakértõk sürgetik a maradék 30 százaléknál (20 ország) a jódozott só hiányának megoldását, hiszen a jódozott só védelmet jelent a magzati agykárosodás ellen. Az Egyesült Nemzetek Központjának a tartós jódhiány leküzdéséért felelõs részleg célkitûzésében szerepel, hogy két évtizeden belül a világ háztartásainak 100 százalékában elérhetõvé teszik a jódozott sót.

  • A cigaretta nem mindenkinél csökkenti a stresszt

    A dohányzás elhagyását követõ egy év elteltével csökken a stressz szintje, a visszaszokó emberek egy része pedig ugyanolyan stresszben él, mint korábban - állapította meg egy brit tanulmány. Londoni kutatók az Addiction címû szakfolyóiratban számoltak be 469 dohányos bevonásával készült vizsgálataik eredményérõl.

    A szívproblémájuk miatt kórházba került páciensek valamennyien megpróbáltak leszokni káros szenvedélyükrõl.