A hirtelen csecsemõhalál új okára bukkantak

A hirtelen csecsemõhalál szindróma (SIDS) miatt elhunyt csecsemõk agyában kevesebb a szerotonin nevû ingerületátvivõ anyag, amely az alvás, légzés és szívritmus szabályozásához szükséges - közölték kedden amerikai kutatók. A Journal of the American Medical Association (JAMA) címû szaklap legutóbbi számában publikált megállapítások segíthetik a csecsemõhalálnak is nevezett szindróma által veszélyeztetett babák azonosítását. A SIDS vezetõ halálok az amerikai csecsemõknél, évente 2300 babát öl meg egyéves születésnapja elõtt.

Hannah Kinney, a bostoni Harvard Egyetem, valamint a Gyermekkórház munkatársa kollégáival SIDS, illetve más okok miatt meghalt csecsemõk agyszöveteit vizsgálta. A mintákat a nyúltagyból, az agytörzs alsó részébõl vették, amely olyan alapfolyamatokat szabályoz, mint a testhõmérséklet, légzés, vérnyomás és szívritmus.

A kutatók megállapították, hogy a szindrómában elhunyt babák agyszöveteinek szerotoninszintje 26 százalékkal alacsonyabb volt, mint a többi szöveté, és alacsony koncentrációban találták meg a triptofán-hidroxiláz nevû enzimet is, amely a szerotonin termeléséhez szükséges. A felfedezés azt jelzi, hogy a csecsemõk egy része eleve sebezhetõ a szindrómával szemben, ami végzetes lehet, ha valamely külsõ stresszhatással, például hason való alvással párosul.

"Amikor a csecsemõ hason fekve lélegzik, elõfordulhat, hogy nem kap elég oxigént. Egy belsõ abnormalitással született baba nem képes megfelelõen reagálni erre a megpróbáltatásra" - jelezte közleményében Kinney.

A kutatócsoport reményei szerint hamarosan tesztelhetik a csecsemõk szerotoninszintjét, így megtalálhatják azokat a kicsiket, akiknél a legnagyobb a SIDS kockázata.