Az operációt júniusban hajtották végre egy 30 éves kolumbiai származású asszonyon Barcelonában. Claudia Castillo tüdeje márciusban omlott össze súlyos tuberkulózis következtében. A betegség a légcsõ egy részét pusztította el olymértékben, hogy a kétgyermekes anya állandó kórházi felügyeletre szorult.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A "hibrid transzplantációt" a Paolo Macchiarini vezette barcelonai sebészcsoport végezte el, de a beültetett légcsõ elõkészítésén egész európai orvoscsapat dolgozott. A Castillo asszony csípõjébõl nyert csontvelõt a Bristoli Egyetem orvosai vették munkába: a csontvelõ õssejtjeibõl milliónyi porc- és hámsejtet neveltek, amellyel beborították illetve kibélelték az olasz Páduai Egyetem tudósai által teljesen lecsupaszított 5 centméteres donorlégcsõ-darabot. Az õssejtekbõl nevelt porc- és hámszöveteket egy új eszköz segítségével helyezték el, amelyet a milánói egyetem szakértõi fejlesztettek ki.
"Mûködõ, biológiai struktúrát teremtettek, amely nem lökõdhet ki. Ez fontos elõrelépés, de egy egész szerv létrehozásától még nagyon messze vagyunk" - értékelte kollégái teljesítményét Allan Kirk, az Amerikai Transzplantációs Szövetségtõl.
"Az elején ijesztõ volt. Most élvezem az életet és nagyon örülök, hogy meggyógyították a betegségemet" - fogalmazott Castillo a sajtóhoz eljuttatott közleményben. Egy jelentés szerint a minap már egy egész éjszakát áttáncolt egy barcelonai szórakozóhelyen.
A bristoli õssejtes szövettenyésztést végzõ Martin Brichall szerint Európában háromezer emberen segíthet ez a most alkalmazott új transzplantációs eljárás. S ha majd eljutnak odáig, hogy a hangképzés szerveit is ily módon lehet mûteni, az több tízezer páciensnek jelentheti a gyógyulást - mondta.
A haladás szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a páciensek saját õssejtjeibõl növesztett szöveteket a német Kiel Egyetem sebésze, dr. Partick Warnke is, aki transzplantációs céllal szintén alkalmazza ezt az eljárást. A tudós jövendölése szerint évekre vagyunk még attól, hogy a laboratóriumokban az õssejtekbõl teljes szerveket tudjanak nevelni, de a probléma megoldásához szükség van a barcelonaihoz hasonló úttörõ vállalkozásokra.