Az Európai Unióban most felnövõ nemzedék az elsõ, amelynek a születéskor várható átlag-élettartama talán nem éri el az elõzõ nemzedékét – idézte az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatója a nemzetközi elõrejelzést, s a gyermekkori elhízás elkerülésére hívta fel a figyelmet.
Vizsgálat készült az iskoláskorú gyerekek egészségi állapotáról, egészségtudatáról és az egészséggel kapcsolatos magatartásáról. Kiderült, hogy a tanulók csaknem tizenöt százaléka túlsúlyos. Ez nem is speciálisan magyar betegség, nem jobb a helyzet a fejlettebb országokban sem.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Dr. Makara Péter, az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatóhelyettese a gyerekkori elhízás okairól elmondta:
– Olyan jelenségrõl van szó, amit nem lehet azzal elintézni, hogy a sajátos magyar életviteli szokások okozzák.
– Valóban nem, az igazi okok megváltozott világunkban keresendõk. Az unió idevágó elõrejelzése szerint – megegyezõen az amerikaival – hosszú ideje a most felnövõ generáció lesz az elsõ, amelynek a születéskor várható élettartama csökken a korábbi generációkéhoz képest. Romlanak tehát a fejlett világ lakosainak életkilátásai. Nem kis részben amiatt, hogy már a gyermekek is túlsúlyosak - állítja az igazgatóhelyettes.
– Komoly gondot jelent az elhízás, ugyanis annak késõbbi, gyakori következménye a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, és ez utóbbiból fakadóan a sokféle szív- és érrendszeri betegség.
– A mozgáshiányt szokás fõ bûnösnek kikiáltani, hiszen az emberi szervezet száz, kétszáz évvel ezelõtti, fizikai munkavégzésbõl eredõ energiaterhelése mára, hetedére, nyolcadára csökkent. Pedig szervezetünkben az energia forgalma az emberi faj fejlõdése során eddig a nehéz fizikai munka feltételeihez igazodott. Ez a folyamat az utóbbi évtizedekben gyorsan és drámaian megváltozott, a munka ma már csak keveseknek biztosítja a szervezet szükséges megterhelését.
- Pótolni lehetne például a szabadidõs sporttal, az iskolai testneveléssel és a diáksporttal, a testmozgással. Tudomásul kell venni, hogy ma már nem lehet normálisan, egészségesen élni fizikai aktivitás nélkül! Rendszeres iskolai testmozgás nélkül nem lenne szabad szocializálódnia egyetlen tanulónak sem.
- Eltekintve a mélyszegénység eseteitõl, az elhízottság ma inkább a szegényebb rétegek jellemzõje. Tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetû településeken élõk, az alacsony társadalmi státusúak körében több az elhízott gyerek és felnõtt.
– A gyerekkori elhízás nem írható a genetikai meghatározottság számlájára, oka egyértelmûen a társadalmi, gazdasági, életmódbeli változásokban, a testmozgás hiányában és a helytelen táplálkozásban keresendõ.