A termékenységi tendenciákat elemezve kifejtette: Európa északi részén a legmagasabb a termékenység, a legalacsonyabb pedig Kelet-Európában, azonban a következõ évtizedekben várhatóan csökkennek az egyes régiók közötti különbségek. Magyarország a születéskor várható életkort figyelembe véve a balti államok mellett a legrosszabb helyzetû ország Európában.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Magyarország az Európai Unióban a legelsõ a százezer lakosra jutó rákhalálozásban - jóval meghaladva a 2004-ben, velünk együtt csatlakozott országok átlagát is. Az Európai Társadalmi Jelentés számot ad a vándorlásról is. Becsléseik szerint az EU teljes népességén belül 2005-ben 8,3 százalékot tett ki a bevándorlók aránya, ami körülbelül 40 millió embert jelent. Magyarországon - teszik hozzá a készítõk - ugyanezen évben mintegy 316 ezer migráns élt, túlnyomó részben magyar nemzetiségûek.
A témával kapcsolatban Sik Endre, a Tárki vezetõ kutatója megjegyezte, a migráció, a vándorlás természete egyre inkább változó, és ma már egyre kevésbé jelenti csupán azt, hogy valaki az egyik országból a másikba vándorol.
Gábos András a felvázolt demográfiai folyamatok társadalmi következményei között említette például a népességszám csökkenését, az idõsek létszámának drámai megugrását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bevándorlás - a feltételezések szerint - fékezheti a népesség öregedésének folyamatát.
A háztartásszerkezet változásait érintve kifejtette, hogy - csakúgy, mint az EU-ban - Magyarországon is egyre nõ az egyszemélyes háztartások aránya, a gyermekeseké pedig csökken. A Tárki és az UniCredit Bank 2008-as Európai Társadalmi Jelentésének egyik újdonsága, hogy az EU országainak lakosságát mint egységes társadalmat mutatja be. A demográfiai folyamatokon túl tárgyalja többi közt a munkaerõpiac helyzetét, a jövedelmek eloszlását és a lakáskörülményeket is.