A birminghami Orvosi Egyetem orvosai szerint túl sokat hallani arról, hogy a túlzott mértékû kalóriabevitel és a kevés testmozgás elhízáshoz vezet, de egyéb tényezõkrõl, melyek szintén gyakran elõforduló befolyásoló tényezõk, ritkán ejtenek szót.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kevés alvás növeli az elhízás rizikóját, ennek oka, hogy a jóllakottságot jelzõ hormon, a leptin vérszintje jelentõsen lecsökken, az étvágyserkentõ hormon, a ghrelin vérszintje pedig jelentõsen növekszik, valamint a szövetek inzulin iránti érzékenysége is csökken.
Környezetszennyezés:
A szennyezõanyagok beavatkoznak a szervezet hormonháztartásába, az étvágy és a testsúly hormonális szabályozás alatt áll, így a szennyezõanyagok a rendszert megzavarva befolyásolják a testsúlyt.
Légkondicionálók:
A test hõszabályozásához energia szükséges. Ha optimális a külsõ hõmérséklet, a szabályozás céljából a test nem éget el plusz kalóriákat.
Gyógyszerek:
Egyre többen fogyasztanak napi rendszerességgel olyan gyógyszereket, melyek mellékhatása a testsúly növekedése (fogamzásgátlók és egyéb hormontartalmú készítmények, bizonyos vérnyomáscsökkentõk, antidepresszánsok).
Nõ a társadalom átlagéletkora:
Az életkor növekedésével csökken a testmozgás, gyakran nõ a bevitt kalória mennyisége is, így a korral együtt növekszik a testtömegindex, ez populáció szinten már jelentõsen növeli az elhízottak arányát.
Idõsebb korban szülnek a nõk:
Számos vizsgálat igazolta, hogy az anyai életkorral arányosan nõ a magzati testsúly, illetve a késõbbi gyermekkori és felnõttkori elhízás.