Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ma az infarktust követõ idõszakban azonnal mozgásprogram indul. A fizikai terhelést többféleképp kezdik és a tréningek elõnyeit, esetleges hátrányait egymással összehasonlítva eddig nem tisztázták. Margherita Vona munkacsoportja ezért 209 olyan beteget vizsgált, aki infarktus miatt került a kórház szívgyógyászati õrzõjébe.
Véletlenszerû kiválasztás után a betegek négy csoportba kerültek. Az elsõ csoport tagjai szobakerékpáron 40 perces mérsékelt terhelést végeztek hetenként négy alkalommal, egy hónapon keresztül. A második csoportba került személyek súlyok emelgetésével és gumiszalag húzásával terhelték magukat, hasonló gyakorisággal. Ez a tréning mind a felsõ-, mind az alsó testfél izmait megmozgatta.
A harmadik csoportban lévõk két hétig az elsõ mozgásprogramot, két hétig a másodikat csinálták az elõzõ rendszer szerint. Végül volt egy olyan csapat, amelynek tagjait arra kérték, hogy az infarktus után négy hétig kerüljenek mindenféle fizikai gyakorlatot.
A gondosan, naponta ellenõrzött szívbetegeknél a szokásos vizsgálatokon kívül, fájdalmatlan módszerekkel megmérték az erek rugalmasságának alakulását: milyen módon és mértékben tágulnak a verõerek, valamint különbözõ laboratóriumi meghatározások is történtek.
A véráramlás elõidézte értágulat, a fizikai gyakorlatot nem végzõ csoport tagjaihoz képest mindhárom terheléses programban résztvevõ betegek esetén jelentõsen javult. A rendszeresen mozgók laboratóriumi leletei is kedvezõbben változtak, mint a kizárólag pihenéssel gyógyuló pácienseké.
Fontos fölismerés, hogy amikor valamennyi, mozgásprogramban résztvevõ beteg egy hónapra abbahagyta a tréninget, az erek állapotának javulása a rendszeres terhelést nem végzõk szintjére csökkent. Mindegy, milyen módszerrel, de infarktus után mozogni kell és a programot nem szabad abbahagyni.