Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az influenza vírusai változékonyságuknak köszönhetik fertõzõképességüket. A vírus felszínén két burokfehérje van, ezek folytonosan mutálódnak, ezért a korábban már megfertõzött, ellenanyag termelésére késztetett szervezet sem ismeri fel a betolakodót. Az antitesteket a kutatók 57 önkéntes immunrendszeri fehérjéit összegyûjtõ "könyvtárban" találták meg, a bostoni Harvard Orvosi Iskolához tartozó Dana-Farber Rákkutató Intézetben. A lakosság körében való elterjedtségükrõl ezért nincs adat.
Az influenzavírus felszínén lévõ két fehérje, melyek ellen a szervezet immunválasza irányul: a hemagglutinin és a neuraminidáz. A jelenleg használt vakcinák az elõbbit célozzák meg, míg utóbbit gyógyszerekkel - neuraminidáz inhibitorokkal - támadják. A folytonos mutáció miatt a vakcinákból évente újat kell gyártani, és a neuraminidáz inhibitorokkal szemben is ellenálló képességet alakíthatnak ki a vírusok.
A most felfedezett antitestek egy kevésbé változékony, több törzsnél hasonló vírusrészhez kötõdnek. Ahhoz, hogy a vírus a célszervezet sejtjeibe képes legyen belépni és megfertõzni azt, teljes összetett molekuláris rendszerének tökéletesen együtt kell mûködnie - magyarázta Liddington. Az influenzavírus egy darabkájához tapadó antitestek ezt akadályozzák meg.
Az állatkísérletekben a felfedezett antigének akkor is megvédték az egereket a potenciálisan halálos H5N1-es madárinfluenza-vírustól, ha három nappal a fertõzés után fecskendezték be nekik - mondta Ruben Donis, az Egyesült Államok Betegségellenõrzési és Megelõzési Központja (CDCP) munkatársa, a tanulmány résztvevõje. Három monoklonális antitest a 16 ismert A-típusú influenzavírus közül tízet hatástalanított.
A kutatók remélik, hogy képesek lesznek a késõbbiekben monoklonális antitesteket elõállítani a többi influenzatörzs ellen is, beleértve az idei influenzaszezon egyik fõszereplõjét, a H3N2-törzset. A Harvard laboratóriumaiban Wayne Marasco és csoportja több milliárd monoklonális antitest tesztelésébe kezdett.
A monoklonális antitesteket egyetlen szülõi sejt segítségével állítják elõ egy évtizedek óta ismert módszerrel. Ezeket a célirányosan támadó fehérjéket már használják a rákbetegségek immunterápiájában.