Az Alberta Egyetem tudósai British Medical Journal címû folyóiratban közölték eredményeiket.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A gyerekek negyedérõl írták a pedagógusok, hogy közepes vagy súlyosabb magatartási zavarral küzdenek.
A résztvevõket aztán 36 és 53 éves koruk között kikérdezték lelki egészségükrõl, gazdasági és társadalmi helyzetükrõl.
Akikrõl tanáraik évtizedekkel korábban azt jegyezték fel, hogy magatartási zavaraik vannak, azokról kiderült, hogy nagyobb arányban hagyták el az iskolát mindennemû képzettség megszerzése nélkül, és egy csomó felnõttkori problémáról - például szorongásról, elrontott kapcsolatokról, kamaszkori terhességrõl és pénzügyi gondokról - számoltak be.
A gyermekkori viselkedés és a felnõttkori státus közötti kapcsolatot akkor is bizonyítottnak látták a kanadai kutatók, amikor egyéb faktorokat (nem, szülõk társadalmi helyzete, kamaszkori depresszió, IQ) is belevontak az elemzésbe.
Az albertai kutatók szerint megállapításaiknak fontos hatása lehet a közegészségügyi politikára - ismertette a dolgozatot a BBC pénteki jelentése.
Linda Blair, a tanulmány egyik klinikai pszichológusként családokkal foglalkozó opponense azonban nem értett egyet a konklúzióval: a negyvenes években született gyerekek általában teljesen más iskolai és otthoni környezetben nõttek fel, mint a maiak - vetette ellen.
"A kulcskérdés, hogy hogyan válaszolunk a magatartási problémákra az iskolákban - remélhetõleg ma már úgy kezeljük azokat, hogy növeljék az önértékelést, és ne csökkentsék" - idézte a pszichológust a brit hírszolgálat.