A fejlõdõ országok tipikus betegségének tekintett vérmételyben (schistosomiazis) közel 200 millió ember szenved. A fertõzõ betegséget Kína trópusi területein elsõsorban a Schistosoma japonicum nevû métely okozza, az élõsködõk fertõzött édesvízben támadnak, lárváik a bõrön keresztül jutnak be az ember vérkeringésébe. A fertõzés maláriához hasonló tüneteket - hidegrázást, köhögést, véres hasmenést és hasi görcsöket - okoz, kezelés nélkül halálos kimenetelû is lehet.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az emberbõl széklettel távozó petékbõl édesvízbe kerülve lárvák kelnek ki, amelyek a szaporodásukhoz köztigazdának csigákat keresnek. A csigákból távozó újabb lárvák vízben úszva keresnek végleges gazdát. A bõrön keresztül hatolnak be az emberbe, majd a véredényrendszerben fejlõdve alakulnak kifejlett férgekké. A szervezetben kialakuló peték jelentõs része a bélhámon át a bélüregbe, vagy a vesén át a vizeletbe jut, ahonnan a külvilágba ürül.
A tudósok szerint ezt a körforgást a szabadon legelõ szarvasmarhák elkülönítésével és a közegészségügy fejlesztésével lehet csak megbontani, mert a betegséget az emberi ürülék és a szarvasmarhák terjesztik.
Az egyik kísérletben résztvevõ faluban az elkülönítés után 11,3 százalékról 0,7 százalékra csökkent a fertõzöttség, egy másik településen pedig 4 százalékról 0,9 százalékra mérséklõdött a betegek száma. A köztigazdának számító csigák közül mindössze 0,1 százalék hordozta a parazitát, korábban ez a szám 2,2 százalék volt.