A BBC brit mûsorszóró orosz nyelvû honlapján megjelent hír szerint a Microsoft a keresõgépek továbbfejlesztése céljából végzett felmérést saját munkatársai körében, és ebbõl a kutatásból derült ki, hogy a különbözõ betegségekrõl szóló honlapok hozzáférhetõsége és a kórok részletes leírása a képzelt betegek egész generációját termelte ki: ezek az emberek a betegségekrõl olvasva máris keresni kezdik magukon a tüneteket.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatásból világossá vált, hogy a keresések mintegy két százaléka orvosi kérdésekre vonatkozik. A felmérés készítõi ezen a szálon elindulva eljutottak odáig, hogy a felhasználók egy-egy fejfájás vagy gyomorpanasz okainak megismerésére törekedve nem ritkán súlyos, néha gyógyíthatatlan betegségek leírásához jutnak el.
A mellkasban érzett fájdalmakra vonatkozó keresés például az infarktus leírását kínálja fel a felhasználónak elsõsorban, fejfájás esetén könnyen eljut az agydaganat tüneteihez. Így a valójában jelentéktelen tünet alaptalan és kínzó félelmeket, szorongásokat okoz. A megkérdezettek többsége beismerte, hogy idõvel egyenesen a súlyosabb betegségek iránt kezdett érdeklõdni, és az azokra vonatkozó információt kereste.
Mindebbõl a kutatók arra következtettek, hogy az orvostudományi információkhoz való hozzáférés nagyon sok esetben azt idézi elõ, hogy az emberekben a saját egészségi állapotukra vonatkozóan fóbiák alakulnak ki. Vagyis - amint a felmérés egyik készítõje megfogalmazta -, idegessé teheti a felhasználót egy olyan egyszerû mechanizmus, mint egy internetes keresõgép.
A tendencia miatt aggódó orvosok felszólították mindazokat, akiket aggaszt az egészségi állapotuk, hogy ne az internetet böngésszék, hanem szakorvossal konzultáljanak.
Egy rákos megbetegedéseket kutató brit orvos azonban úgy vélte: az internet nagyon hasznos is lehet e téren, hiszen például Nagy-Britanniában sokan azért nem fordulnak idejében orvoshoz, mert nem tudják, milyenek a rákos betegségek tünetei, és ez az oka annak, hogy az országban lényegesen alacsonyabb a túlélési arány, mint más európai államokban. A brit tudós szerint éppen ezért nem az a baj, hogy túl sok egészségügyi és orvostudományi információhoz lehet jutni az interneten, hanem az, hogy még messze nem mindenki fér hozzá a világhálóhoz.