A kutatást novemberben folytatták, 300 fõ részvételével.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A leszokási mutatók javításában a jelenleginél sokkal nagyobb szükség lenne a családok érzelmi segítségére és a háziorvos szakmai háttértámogatására - vonta le a konklúziót Bánfi Andrea tüdõgyógyász, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A háziorvosoknak nagy szerepe lehet a leszokásban, illetve az abban való segítségben - emelte ki Vajer Péter családorvos, egyetemi oktató. A kutatás szerint egyelõre csak a dohányosok 2 százaléka fordul orvoshoz szenvedélybetegségével. Márpedig aki megrögzött dohányos, nikotinfüggõ, az beteg.
Sokféle módszert ajánlhat a háziorvos, ám a dohányosok - fõleg a 25-29 éves korosztály tagjai - nem szívesen fordulnak hozzájuk. Pedig a háziorvosok jelentõs része másfél éve intenzív képzésben vett részt, hogy hathatósabban tudjon ebben a nagy küzdelemben segíteni.
A megkérdezettek között alig akadt olyan, aki ne próbált volna leszokni és olyan is akadt, aki már ötvenszer tette le a cigarettát és mégis újra rágyújtott, fõleg stresszes, konfliktusos helyzetben. A felmérések szerint azoknak a dohányzóknak, akik orvosi közremûködéssel próbálnak lemondani káros szenvedélyükrõl, hatszor nagyobb az esélyük a sikerre - mondta kérdésünkre Vajer Péter.
A tájékoztatót követõ megbeszélésen szóba került, hogy mennyire fontos lenne a még hatékonyabb társadalmi kommunikáció a leszokás, illetve annak elõsegítése érdekében. Az alapítvány - amely tavaly alakult - ezt a célt tûzte ki maga elé és már számos akciót szervezett a dohányzás ellen.
Az egészségnevelés, a propaganda és a társadalmi közvélekedés hatása óriási lehet: az Egyesült Államokban pár évtizeddel ezelõtt a lakosság fele dohányzott, ma már pedig csak egyötöde.