2024.03.29. - Auguszta

Az agymûködést mintázó számítógépet fejlesztenek Amerikában

London - Az emberi agy mûködési mechanizmusát leképezõ számítógépet fejleszt az amerikai védelmi minisztérium támogatásával az IBM.

A Pentagon fejlesztési ügynöksége, a Darpa ötmillió dollárral (egymilliárd forint) támogatja a kutatási programot, amelyben az IBM mellett öt egyetem is részt vesz.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

"Az agy lenyûgözõ szerkezet, könnyedén feldolgozza és integrálja, egységbe szervezi a különbözõ érzékszervekbõl áramló ellentmondásos információkat. A külvilágból származó érzékletek alapján megteremti a tér, az idõ és a tárgyak fogalmát, és bonyolult összefüggésrendszerbe ágyazza ezeket" - mondta Dharmendra Modha projektvezetõ. "A mostani számítógépek meg sem közelítik az emberi agy képességeit."

A cél egy olyan elektronikus rendszer kifejlesztése, amelynek áramkörei az agymûködés mechanizmusa alapján dolgoznak. Az agyszövet minden egyes négyzetcentiméterén 10 milliárd idegsejt (neuron) és idegsejt-kapcsolódási pont (szinapszis) van. A technikai fejlõdés Modha szerint most jutott el odáig, hogy ez reprodukálható.

A munkában számítógép-szakértõk és az idegrendszert kutató tudósok vesznek részt, akik a szuperszámítógépekkel, illetve az egyszerûbb agyfelépítésû állatokkal végzett biológiai kísérletek eredményeit próbálják meg ötvözni.

A szuperszámítógépek képesek utánozni apró emlõsök agymûködését. Modha egyik tavalyi kísérletében például egy egér agyát szimulálták az IBM-féle BlueGene géppel. A biológusok az állati idegrendszerrõl felhalmozott tudást viszik a projektbe. "Most jön az igazi kihívás. Az a feladat, hogy mindezt átültessük a valóságba, a nanotechnológiába, és valódi elektromos készüléket alkossunk" - mondta Dharmendra Modha.

Az eddigi kutatások során bizonyos feladatok megoldására képes mesterséges idegi hálózatokat (neural network) hoztak létre. A Darpa-IBM projekt ehhez képest gyökeres szemléletmódbeli fordulatot jelent. "A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok kutatásában mostanáig a probléma kijelölése volt az elsõ lépés, és azután következett a megoldáshoz vezetõ út, az algoritmus feltárása. Mi 180 fokos fordulatot veszünk: elsõ az algoritmus, második a feladat" - mondta Modha.

A távlati cél egy olyan rendszer kidolgozása, amelynek az intelligenciája felér egy macskáéval. A problémamegoldó képességet elõtérbe helyezõ megközelítés révén azonban olyan eszközök is készülhetnek az IBM tudósa szerint, amelyek végtelen számú alkalmazást tesznek lehetõvé. Az agymûködést modellezõ mesterséges szerkezet kötöttségek nélkül, szabadon szívhatja magába a külvilág információit, amelyeket elemez, elraktároz a memóriájába, és egy napon talán magától megpróbál megoldani egy problémát az emberi gondolkodást idézõ módon - áll a brit BBC News honlapján megjelent beszámolóban.