2024.04.25. - Márk

2011-re elérhetõ lesz a beültethetõ mûszív

A prototípus kifejlesztését vezetõ francia professzor szerint 2011-re rendelkezésre fog állni a beültethetõ mûszív, amely segíthet enyhíteni a donorszervek világszerte tapasztalható hiányát.

Az európai kutatócsoport vezetõje, a szívátültetés-specialista Alain Carpentier azt mondta, a mesterséges szív gyártásra kész és két és fél éven belül rendelkezésre fog állni. A Carmat orvosbiológiai cég, amelyet az európai ûrkutatási és védelmi csoport, az EADS, Franciaország állami innovációs hivatala, a Truffle nevû kockázatitõke-társaság és maga Carpentier alapított, készen áll a gyártásra egy Párizs közeli helyszínen.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

"A tiszta kutatásról most áttérünk a gyakorlati alkalmazásra. 15 évnyi munka után az iparra bízzuk, hogy elõállítsa az ember által használható mûszívet" - nyilatkozta Carpentier az AFP-nek.

Világszerte több csoport vesz részt az ádáz versenyben, melynek célja egy olyan teljes egészében mesterséges szerv létrehozása, amely helyettesíti az emberi szívet. Ez válasz lenne a világszerte tapasztalható donorszerv-hiányra, amelyet évente 20 ezerre becsülnek.

Carpentier az EADS ûrmérnökeivel együttmûködve fejlesztette ki a prototípust, amely olyan alakú, mint a valódi szív, és ugyanabban a ritmusban áramoltatja a vért. A prototípushoz ugyanazt a technológiát használták fel, amelyet a Carpentier által kifejlesztett és már világszerte elterjedt szívbillentyûnél.

A vegyileg kezelt állati szövetek felhasználásával készülõ "bioanyagok" úgy vannak kialakítva, hogy megelõzzék a kilökõdést és a vérrögképzõdést, melyek visszatérõ problémák a meglévõ mesterséges szívek esetében. Olyan betegek számára készült a mûszív, akik súlyos szívinfarktuson estek át, vagy késõi stádiumú szívelégtelenségben szenvednek, akiknél nem vált be vagy akik számára nem elérhetõ a gyógyszeres kezelés, a kamrai támogatás vagy a szívátültetés.

Jelen pillanatig a mûszívet digitális stimuláció segítségével és állatokon tesztelték, Carpentier szerint a tesztek "nem jártak semmilyen szövõdménnyel". A mesterséges szívek jelenlegi generációja egy hüvelykujj nagyságú szerkezet, amelyet a mellkasba ültetnek. A szerkezet kiszívja a vért a szívbõl és az aortába továbbítja azt, ám négyóránként külsõ áramforrást használva újra kell tölteni.

Az Egyesült Államokban és Európában a sebészek 2000 óta 220 betegbe ültettek be ilyen kamrai támogatást nyújtó eszközöket. Egy másik típusú mûszív hídként funkcionál mindaddig, ameddig megfelelõ donort nem találnak. Egy konkurens beültethetõ, teljesen mesterséges szív az AbioCor (amelyet az amerikai Abiomed fejlesztett ki), ezt 14 vizsgálatban használták 2001 és 2004 között, a betegek átlagos túlélési ideje 5,3 hónap volt. Egy másik amerikai csoport egy MagScrew nevû mûszíven dolgozik, ezt 2005-ben borjakon tesztelték, de Japánban és Dél-Koreában is futnak hasonló projektek.