Szerencsés, aki túlél egy (vagy akár több) szívinfarktust (a nõknél felismerni is nehéz), ám minél nagyobb területû szívizomszövet sérül, a szív annál kevésbé képes ellátni a feladatát, a keringés fentartását. Legrosszabb esetben a szövet annyira károsodik, hogy a betegnek új szívre lesz szüksége, ez pedig a jelenlegi szervfelajánlásokat, várólistákat tekintve igen problémás.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatóknak polimerbõl olyan vázat fejlesztettek ki, mely kevesebb, mint egy hét alatt beépül a szervezetbe. 500 mikrométer nagyságú polimer lézerrel történõ levágásával állt elõ a harmonikaszerkezet.
Ennek a váznak a sejtfalába kétnapos patkányok szívizomsejtét fecskendezték be, majd ezt a támasztószövetet tápoldatba helyezve egy hétig hagyták növekedni. Ezzel az orvosok egyik álma vált valóra: testazonos, célnak megfelelõen alakítható õssejtekbõl sérült, elhalt szervet "újjáéleszteni".
Elvileg az ilyen szövetvázban nincs semmi új, már voltak sikeres kísérletek porc(szövet) növesztésére, tenyésztésére. Mindeddig azonban nem sikerült megoldani azt, hogy a szívizomba beültetendõ sejtek összehangoltan és kellõ erõvel húzódjanak össze. Most viszont a szakembereknek sikerült kiküszöbölni a problémát: feszültség alá helyezve a polimer sejtjei egy irányban, egyesült erõvel húzódtak össze.
A kutatók szerint az eljárást egyelõre csak a gyógyszerkutatásben alkalmazzák majd, a kilinkai gyógyászatban még korai lenne. A mesterségesen létrehozott szívizmokon az új szívgyógyszereket lehetne tesztelni.