A dohányzás a késõbbi droghasználat elõjele lehet?

A nemdohányzókhoz képest 36-szor több dohányos fiatal próbálja ki a kábítószert - derült ki abból a felmérésbõl, amelyet magyar tüdõgyógyászok készítettek fiatalok körében. Dr. Mucsi János arra hívta fel a figyelmet a "HELP - A dohányfüstmentes életért" program sajtótájékoztatóján, hogy a dohányosok 80-90 százaléka 18 éves kora elõtt szokott rá a cigarettára.

Felméréseik szerint a legnagyobb visszatartó erõ, amely már a kipróbálás ellen is hatásos és a leszokást is segíti, az a dohánytermékek ára. Ezért azt támogatná - a tüdõgyógyász szakmával együtt - hogy drasztikusan emeljék tovább a cigaretta árát. A szakember egy rendkívül veszélyes trendre is felhívta a figyelmet: sokan úgy vélik, hogy a vízipipázás kevésbé káros, ezért azt használják. Ám kiderült, hogy épp fordítva: több káros anyagot lehet ezzel a módszerrel a dohányos szervezetébe juttatni.

Napi 2 vízipipázás annyi kotinin (a nikotinnak a szervezet által átalakított vegyülete) ürül vizelettel, mintha 30 szál cigarettát szívott volna el. Ráadásul a közös csutorahasználat fertõzõ betegségeket terjeszt: helocobacter pylorit, hepatitis C-t, herpest, Epstein-Barr vírust, HIV-et, és a tbc kórokozóját lehet elkapni így. A HELP kampány felmérésének eredményeit ismertetve kiderült, hogy a magyarok többet füstölnek az uniós átlagnál.

Az Unióban összesen körülbelül 100 millió ember dohányzik, közülük 2,4 millió magyar. Míg az EU-s átlag szerint a lakosság 27 százaléka dohányzik, addig a magyarok közül minden harmadik cigarettázik.

A magyar válaszadók között a 20-29 éves korosztály tagjai dohányoztak a legnagyobb (60 százalékos) arányban, az is megdöbbentõ adat, hogy a 10-19 évesek közül minden második magyar cigarettázik.

A 2003 óta zajló kampány során rengeteg embernél mértek kilélegzett szén-monoxid szintet. Az egyik leszûrhetõ eredmény, hogy minél szigorúbb egy országban a dohányzással kapcsolatos szabályozás, annál alacsonyabb volt a mérésben résztvevõk kilélegzett levegõjében a szén-monoxid érték.