Agykutatók felfedezték, miért kelt jó érzést a kaland

London - Brit agykutatók azonosították azt az õsi agyterületet, mely kalandvágyóvá teszi az embert. A megállapítás segíthet megmagyarázni, miért mindig a legújabb kütyüre vágyik a vásárló. A tesztalanyok agyi véráramlását képalkotó eljárással követve azt találták a kutatók, hogy a ventrális striatum elnevezésû agyterület aktiválódott, amikor újszerû tárgyakat választottak a vizsgálat során.

A ventrális striatum az agy jutalmazási folyamatában vesz részt az egyik ingerületátvivõ anyag, a dopamin közvetítésével. A kutatók úgy vélik, hogy az õsrégi jutalmazási mechanizmus léte azt jelzi, evolúciós elõnyt hordoz az ismeretlen kipróbálása.

"Az új és ismeretlen tapasztalatok keresése alapvetõ viselkedési hajlam az embernél és az állatoknál. Értelmet ad az új lehetõségek kipróbálásának, melyek aztán hasznosnak bizonyulhatnak hosszú távon" - mondta Bianca Wittmann, a londoni Wellcome Trust Centre for Neuroimaging munkatársa.

A merészség azonban kockázatokat is hordoz. Egyes választások veszélyesek lehetnek, a modern világban pedig a mindig újabb akarása egyebek mellett a fogyasztás, költekezés jelentõs növekedését vonhatja maga után.

"Embereknél a megnövekedett újdonságkeresés szerepet játszhat a szerencsejáték- és drogfüggésben, melyeknél a dopaminkibocsátás zavara játszik közre" - mutatott rá további hátrányokra Nathaniel Daw, a New York University kutatója, a Neuron címû tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány másik szerzõje.