Figyeljünk oda a testünkön lévõ anyajegyekre!

Évente legalább ezren halnak meg a melanóma miatt, pedig egy kis odafigyeléssel könnyen észrevehetõ és gyógyítható a betegség.

A legrosszindulatúbb bõrrák a melanóma, de az egyéb rákos megbetegedések között is a legveszélyesebbek közé tartozik. Minden más daganattípusnál gyorsabban növekszik, ráadásul az elmúlt húsz évben duplájára nõtt a megbetegedések száma. Sok minden felelõssé tehetõ a melanóma kialakulásáért: az ózonréteg elvékonyodása, a megváltozott napozási szokások és ne feledjük a túlzott szoláriumozást sem. "Úgy tapasztalom, sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztetéseket, bár a barna bõr divatja mintha visszaszorulóban volna" - mondta el a Medizónának Vass Ilona bõrgyógyász. Ma már csak mosolygunk azokon a régi fényképeken, ahol a strandon szinte az egész testet takaró fürdõruhában jelentek meg elõdeink, s az is teljesen természetes volt, hogy kalap és napernyõ nélkül egy hölgy sem indult útnak. Persze nem ezeket a szokásokat kellene ismét divatba hozni - szögezi le a doktornõ -, de azt tudomásul kell venni, hogy be kell tartani bizonyos szabályokat, ha nem akarunk bajt magunknak.

A környezetszennyezés miatt elvékonyodott, s ezért meggyengült szûrõhatású ózonpajzs a korábbiaknál erõsebb UV-sugárzást enged át, amelynek mindhárom típusa – UVA, UVB, UVC – képes behatolni a sejtekbe, különbözõ sérüléseket okozva. A leégésért az UVB felelõs, amely a felhámig hatol s hatásra néhány órán belül megjelenik a bõrpír, azaz a gyulladás. Képes arra, hogy károsítsa a sejtmagban lévõ DNS-t, ami a bõrrák kialakulásához vezethet. Az UVA sugárzásról sokáig úgy tartották, hogy csak fokozott festékképzõdést idéz elõ a bõrben, de aztán kiderült, hogy a bõr ráncosodásáért, idõ elõtti öregedéséért és a napallergiáért is ez a típus a felelõs. Ráadásul nemcsak fokozza az UVB bõrrákot provokáló hatását, hanem maga is kiváltja azt. Fontos tudni, hogy a szoláriumok is UVA sugárzást bocsátanak ki.

Világos bõrû, szõke vagy vörös hajú emberek azok, akik leginkább ki vannak téve az állandó napégés, s így a melanóma veszélyének is. Persze a bõrtípuson kívül még más veszélyeztetõ tényezõk is vannak, amelyekre egyenként is oda kell figyelni. Ilyen az, ha már volt a családban bõrrák – a melanómás betegek 10 százalékánál kiderül, hogy a közvetlen rokonságban már fordult elõ ilyen típusú megbetegedés. Ha korábban megtörtént velünk, hogy – esetleg – hólyagosra égtünk a napon, bizony ezzel is esélyt adtunk a melanómának.

De azok is vizsgálják meg idõnként a bõrüket, akiknek sok a festékes anyajegye, hiszen a melanóma sokszor a már meglévõ anyajegyek egyikébõl indul ki – sorolja a veszélyeztetõ tényezõket a szakember. Arra a kérdésre, hogy milyen változások figyelmeztetnek a bajra, a bõrgyógyász négy dolgot említ: szín, átmérõ, körvonal, aszimetria. A melanóma elsõ jele gyakran az, hogy megváltozik egy anyajegyünk: egyenetlenné válik a széle, sötétedni vagy éppen világosodni kezd, növekedésnek indul, de az esetek egy részében látszólag teljesen ép bõrön jelenik meg.

Jegyezzük meg: minden újonnan megjelenõ, festékes, barna elváltozás gyanús. Rendszeresen ellenõrizni kell a bõrünket, otthon, tükör elõtt, de az idõnkénti szakorvosi ellenõrzés is elengedhetetlen. Ha egy elváltozásról gyanítható, hogy rosszindulatú lehet, az elsõ teendõ a sebészi eltávolítás, amelyet szövettani vizsgálat követ. Ennek eredményétõl függ a további kezelés. Ha a melanómát késõn fedezik fel, az esetek nagy százalékában halálhoz vezet. A megelõzés tehát életmentõ lehet, amelynek - egyelõre a tb által nem támogatott és csak korlátozottan elérhetõ - vizsgálati módszere a digitális dermatoszkóppal történõ szûrés. A készülék mikrokamerája harmincszoros nagyításra képes, és a felhám alsó rétegéig bepillantást nyújt.

A bõrgyógyász elemezni tudja a látottakat és arra is lehetõsége van, hogy a számítógép segítségével kiszámítsa az úgynevezett dermatoszkópos pontértékeket, amelyek alapján biztosan megállapítható egy anyajegyrõl: jó vagy rosszindulatú. Mivel a gép memóriája képes tárolni a látottakat, így akár évek múlva is megnézhetõ, hogy egy adott anyajegyen történt-e olyan változás, amely esetleg sebészkést igényel.