Az új gyógyszerek bevezetését a mai kutatási, biztonsági szabályok betartása miatt 15-20 év összehangolt laboratóriumi és kórházi munka elõzi meg. A molekula fölfedezésétõl addig a napig, amikor a gyógyszer forgalomba kerül, nem csak másfél-két évtizedre, de sokszáz millió dollárra is szükség van.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Régebben a szívbetegségek kezelésére kifejlesztett szerek voltak az elsõ helyen. Az utolsó két évben a rosszindulatú daganatos betegségek gyógyszerei kerültek a vizsgálati lista élére, a második helyen pedig az idegrendszeri betegségek gyógyszerei állnak.
Az egykori listavezetõk, a szívgyógyászati készítmények a harmadik helyre szorultak. A tárgyalt idõszak második évében például a vérnyomáscsökkentõk vizsgálati kérelmeinek száma már kevesebb volt, mint a megelõzõ esztendõben. Ráadásul az új vizsgálatok fõleg a már forgalomban lévõ gyógyszerek tanulmányozására vonatkoznak.
Most a legtöbbet vizsgált betegség a cukorbaj: két év alatt 356 vizsgálatra kértek engedélyt, így az endokrinológia az ötödik helyre emelkedett a listán. A hatodik helyen a légzõszervi betegségek gyógyszereinek kutatása áll, a fertõzõ betegségek gyógyszerei még az influenzaveszély fokozódásának híre ellenére is csak a negyedik helyen találhatók.
"Nem világos, hogy az ipar érdeklõdése miért csökkent a szívgyógyszerek iránt, de a magyarázat valószinûleg az, hogy kockázatosabb egy ilyen patikaszert forgalomba hozni, mint más területre szánt készítményt. Hatásos szívgyógyszerek vannak a patikákban, melyekkel az új tablettának versenybe kellene szállni. Ráadásul ezek közül soknak lejár a szabadalmi ideje és akkor az olcsó, generikus változatok elöntik a piacot. A szívgyógyszerek fejlesztése ellen szól az, hogy ehhez nagy, hosszú, ezért drága vizsgálatokra van szükség" - hangsúlyozta a cikk írója.