2024.03.29. - Auguszta

Az elsõ átfogó felmérés az értelmi fogyatékos népességrõl Magyarországon

Elõször készült Magyarországon átfogó felmérés az értelmi fogyatékos népességrõl: a Kézenfogva Alapítvány kutatása vizsgálja az értelmi fogyatékos emberek helyzetét, életkörülményeit, speciális szükségleteit és a számukra biztosított szociális, egészségügyi, gyógypedagógiai és rehabilitációs ellátásokhoz való hozzáférést.

A Göncz Árpád volt köztársasági elnök által 1993-ban alapított Kézenfogva Alapítvány azzal a célla jött létre, hogy országos szinten próbáljon javítani az értelmi- és halmozottan fogyatékos gyermekek, felnõttek, valamint hozzátartozóik helyzetén.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

- A cél azóta sem változott és a felmérés is mutatja, van még mit tenni - mondta Göncz Árpádné, a kuratórium elnöke. Magyarországon jelenleg 80 ezer értelmi sérült ember él. Sokuk még mindig kirekesztetten, elszigetelten, ezért nagyon nehéz felderíteni õket. Végül a szakértõi és rehabilitációs bizottságok dokumentumai alapján kerestek fel kérdezõbiztosok mintegy 750 középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékossággal élõt - fogalmazott Pordán Ákos, a Kézenfogva Alapítvány ügyvezetõ igazgatója.

A két éven át tartó kutatásból kirajzolódik, hogy milyen körülmények között élnek az értelmi fogyatékos gyermekek és felnõttek ma Magyarországon. A kép sok tekintetben megdöbbentõ és elkeserítõ.

A vizsgálat rámutat, hogy a legégetõbb probléma a szegénység. Csupán minden negyedik, értelmi fogyatékkal élõ kerül intézeti körülmények közé, többségük a saját családjában él, ami rendkívüli anyagi terhet jelent a szülõknek. Négy családból három a létminimum alatti jövedelembõl él - közölte Bass László, a kutatás vezetõje.

Az anyagi ellehetetlenülés mellett a családok bezártsága, a szakemberekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézsége is gondot jelent. Évtizedek óta megoldatlan a napközbeni elhelyezés problémája: fogyatékosok nappali intézménye 70 településen mûködik az országban mintegy 2500 férõhellyel.

A családok élete szempontjából nehézséget okoz a társadalomból való kirekesztõdés is. A mindennapi élet legegyszerûbb mozzanatai jelenthetnek problémát, mint a bevásárlás, a gyógykezelés vagy a szomszéd településre való eljutás. Az értelmi fogyatékkal élõk családjainak egynegyede magára hagyottan küzd mindennapi problémáival - világít rá a kutatás.

Magyarországon az értelmi fogyatékos emberek mindössze kilenc százaléka dolgozik, ami elmarad az uniós országok átlagától. Pordán Ákos elmondta: az elhelyezkedést nehezíti, hogy az értelmi fogyatékos emberek nem rendelkeznek a munkaerõpiacon eladható szakképzettséggel. Továbbá még mindig sokan hiszik azt, hogy az értelmi fogyatékkal élõk csak valamilyen sematikus feladatot tudnak elvégezni. Pedig értékteremtõ munkára is képesek. Komplex problémáról van szó, amit az is tükröz, hogy a szülõknek sem érdeke, hogy értelmi sérült gyermekük dolgozzon, hiszen az általa megszerezhetõ munkajövedelem átlaga alacsonyabb, mint a rokkantsági nyugdíj vagy a járadék összege.

A felmérés adatai lehangoló képet mutatnak az intézetben élõ értelmi fogyatékosok helyzetérõl is. A létesítmények zsúfoltak, az ott élõk jellemzõen sokadmagukkal kénytelenek egy szobában élni. Külsõ kapcsolataik többnyire a szülõkkel való alkalmankénti találkozásokra korlátozódnak. A nagylétszámú intézetek napi rutinja nem teszi lehetõvé a személyre szabott ellátást. A bent élõ értelmi fogyatékosoknak sokszor a hétköznapi helyzetekben sem adatik meg a választás, például nem dönthetnek önállóan arról, hogy milyen ruhát viseljenek, hogy rendezzék be a szobájukat vagy mikor keljenek fel és feküdjenek le.

A Kézenfogva Alapítvány munkatársai és más szakértõk részletesen beszámolnak a kutatás módszerérõl és a vizsgálat eredményeirõl az Amit tudni kell és amit nem... az értelmi fogyatékos emberek helyzetérõl Magyarországon címû kiadványában.