Közelebb az idõskori vakság kialakulásának okához

London - A fejlett világban ma az idõskori vakság leggyakoribb oka a retina foltos, makuláris elfajulása. Brit kutatók olyan génmutációt fedeztek fel, amely kapcsolatba hozható ezzel az elváltozással. Ez a betegség gyógyításához is közelebb vihet.

A brit Lancet címû orvosi szakfolyóirat online változatában jelent meg Sarah Ennis és Andrew Lotery kutatási eredménye. A Serping1 nevû gén hat variánsáról derítették ki, hogy összefüggésbe hozhatók az idõskori makuláris degenerációval (AMD). A Southampton Egyetem munkatársai elsõ körben brit, majd amerikai pácienseket vizsgáltak. A Serping1 gén olyan fehérjék termelõdéséért felelõs a szemben, melyek részt vesznek az idegen anyagokat és fertõzéseket eltávolító rendszer mûködésében.

Az AMD a retina közepén található makula sejtjeinek pusztulásával jár, e káros folyamat egyre gyakoribb az életkor elõrehaladtával. A diagnosztizált páciensek 90 százalékánál az elfajulás úgynevezett száraz változata jelentkezik, melyre jelenleg nincs kezelési mód.

A nedves AMD esetében apró, új vérerek képzõdnek az ideghártya alatt, melyekbõl vér és folyadék szivárog. Ez a szivárgás végleges károsodást hoz létre a fényérzékeny retinasejteken, azok elhalnak és vakfoltokat hagynak a látás központi területén. A nedves AMD kezelésére van korszerû szer.