Harald zur Hausen német kutató a méhnyakrákot okozó humán papillómavírus (HPV), a két francia tudós - Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier pedig az AIDS-vírus felfedezéséért kapta idén megosztva a legmagasabb tudományos elismerést. "Mind a három kutatót személyesen ismerem.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ismertetése szerint Harald zur Hausen volt az egyik olyan zseniális víruskutató, aki már évtizedekkel ezelõtt felvetette, hogy bizonyos esetben a méhnyakrákot vírus okozhatja. "Ma ez nem hangzik olyan nagy dolognak. Amikor Harald zur Hausen legelõször leírta, ez óriási dolog volt, hogy ezt ki merte mondani" - emelte ki Nagy, hozzátéve, hogy a német kutató egész életét annak szentelte, hogy bebizonyítsa állítását. A méhnyak rosszindulatú daganataiból ki tudta mutatni a HPV-t és azt is õ mondta ki elõször, hogy ennek több fajtája van. Ezekbõl csupán néhány fajta, a magas kockázati tényezõjû szerotípus okoz méhnyakrákot.
Munkássága nagyon komolyan hozzájárult a HPV fertõzésmechanizmusának tisztázásához - hangsúlyozta a tudós. Mint kifejtette, néhány éve jelent meg a klinikai gyakorlatban a HPV-elleni vakcina, amelynek két változata kapható. Az oltóanyag 96 százalékos védettséget biztosít. Létezik egy olyan oltóanyag, amely egy rákvírus ellen hatékony. Magyarországon is kapható és nagyon eredményesen használható. Ez végérvényesen bebizonyította Harald zur Hausen állítását, hogy emberi rákot okozhat egy DNS-tartalmú vírus.
A méhnyakrák az emlõrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a nõk körében. Ám ez Harald zur Hausen munkásságának köszönhetõen megelõzhetõ oltóanyaggal.
Francoise Barré-Sinoussi a párizsi Pasteur Intézet munkatársa volt, aki Luc Montagnier kutatócsoportjában dolgozott. Az elsõ HIV-vírust homoszexuális férfiak nyirokcsomóiból izolálták, s a felfedezést az egyik legtekintélyesebb szakmai lapban, a Science-ben közölték.
"Amikor ezeket a felfedezéseket az 1980-as évek legelején publikálták, Londonban dolgoztam egy víruskutató intézetben. Azonnal kaptunk mintákat az általuk izolált mintákból és ott, Angliában. is folytattunk kísérleteket" - emlékezett vissza professzor. Majd folytatta: a franciák azonban akkor még nem tudták tenyészteni a vírust, olyan mennyiségben elõállítani, amely a késõbbi diagnosztikai eszköz kifejlesztéséhez kellett. Ezt az amerikaiak oldották meg. Mint rámutatott, a Nobel-díj óriási dolog, mert több mint két évtizeddel a kórokozó felfedezése után az AIDS milliókat fertõz meg. A probléma az egész világot érinti, nem tiszteli a politikai határokat, s egyaránt terjed különbözõ emberi rasszokban.
Ami a legszomorúbb, mindmáig nem sikerült igazán hatékony ellenszert feltalálni - sem gyógyszereket, sem vakcinát. Ugyan rengeteg olyan készítmény van, amely hatékonyan csökkenti a vírusszámot a páciensekben, ám pillanatnyilag ez a betegség nem gyógyítható. A dolognak az a pikantériája, hogy Robert Gallo amerikai kutató, aki a késõbbiekben a vírus tulajdonságait finomította, nincs a díjazottak között.
"Ezzel a díjjal teljes mértékig elismerték a franciák elsõbbségét, pedig annak idején a francia és amerikai elnöknek kellett összeülnie és megegyeznie, hogy a vírusfertõzés kimutatására szolgáló diagnosztikai módszerbõl származó bevételek egyformán illessék a két országot. Magát a tömegszûrésre alkalmas diagnosztikai módszert amerikaiak fedezték fel, állították be és amerikai cégek kezdték el gyártani. A Nobel Bizottság bölcsességét jelzi annak elismerése, hogy az elsõbbség minden kétséget kizáróan a franciáké.
Luc Montagnier a késõbbiekben az Egyesült Államokban kutatóintézetet alapított, jelenleg a párizsi székhelyû Nemzetközi AIDS-kutató és Megelõzõ Alapítvány (World Foundation for AIDS Research and Prevention) igazgatója.