Hantavírus-fertõzés leggyakoribb tünetei a magas láz, tüdõgyulladás és tüdõvizenyõ, kivérzések a belsõ szerveken és az arcon. A folyadékkal telt tüdõ miatt a betegek több mint fele menthetetlenül meghal.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A hantavírusok a Kalifornia-enkefalitisz vírusokkal távoli rokonságban levõ ún. bunyavírusok. Világszerte elõfordulnak a rágcsálók (pl. mezei és laboratóriumi egerek és patkányok) vizeletében, ürülékében és nyálában. Az emberek a rágcsálókkal vagy ezek ürülékével való érintkezést követõen, esetleg a vírusrészecskék belégzésével fertõzõdnek. Az emberrõl-emberre terjedést még nem sikerült kimutatni. Az USA dél-nyugati részén nemrégiben a tüdõt érintõ hantavírus-járványok robbantak ki. Azonos vagy rokon vírussal az Államok egyéb területein is lehet találkozni, és valójában bárhol elõfordul, ahol a megfelelõ gazdaállatok megtalálhatók.
A vírus a szabadon élõ rágcsálók váladékával terjed, szerencsére a hazai rágcsálók nem fertõzöttek, az elõforduló esetek majd mindegyikét külföldrõl bekerült kisállatok okozták. Mivel a német hallgató a közelmúltban Norvégiában járt tanulmányúton, valószínû, hogy ott és nem Szegeden kaphatta el a fertõzést.