2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Hepatitis Világnap

Szeptember 30. a Hepatitis Világnapja, amelyet 2004-ben rendeztek meg elõször a betegeket képviselõ szervezetek szerte a világon. Célja, hogy felhívja a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, kialakulásának okaira és a betegség korai felismerésének jelentõségére.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A világon mintegy félmilliárd ember szenved krónikus hepatitis B vagy C fertõzésben, Magyarországon pedig a vezetõ halálozási okok között említik a krónikus májbetegséget. Százezerre tehetõ a hazai hepatitisfertõzöttek száma, de csak hétezret kezelnek, aminek oka: a betegek sokszor nem tudnak arról, hogy fertõzöttek.

A hepatitis megnevezés különbözõ vírusok által okozott fertõzéses májártalmak gyûjtõneve. Tüneteikben sok a hasonlóság, jellemzõ a májgyulladás és a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A hepatitisvírusok a kórokozótól függõen két fõ formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertõzött élelmiszerrel, vízzel), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál). Utazóknak mindenképpen érdemes oltással védekezniük az A és a B vírus ellen, a C ellen nincs vakcina.

A hepatitis A tünetei 2-3 héttel a fertõzött étel fogyasztása után jelentkeznek, általánosan rossz közérzet, gyengeség, hasi panasz, hányinger kíséretében. Ezek után alakul ki a bõrön és a szemfehérjén látható sárgaság, a széklet világos, a vizelet sötét színûvé válik, a gyógyulás 2-3 hétig is eltarthat. Évi egymillió ember hal meg világszerte a kór súlyosabb fajtájában, a hepatitisz B okozta májrákban és májzsugorban. Ennek fõ oka, hogy becslések szerint csak minden tizedik fertõzött kap gyógyszeres kezelést.

A hepatitis C-nek is nagyon komoly következményei lehetnek: ha nem kezelik, májzsugorodáshoz, májrákhoz is vezethet. A legtöbb fertõzött nem is tud betegségérõl, mert a kórokozó a máj sejtjeit alattomosan pusztítja, sok esetben csak 20-30 év múlva jelentkeznek az elsõ tünetek. Így azután nagyon fontos a korai megelõzés, a rendszeres szûrõvizsgálatok elvégzése. Három csoportban az átlagosnál jóval több az ilyen megbetegedés: az 1991 elõtt vérátömlesztésen átesett emberek, a kábítószer-fogyasztók és a tetováltak között. A világon jelenleg 200 millióra tehetõ a krónikus hepatitis C vírus által fertõzöttek száma.

Mivel a betegséget már egy rutin laboratóriumi vizsgálat is kimutathatja, bármely ismeretlen eredetû tünet észlelésekor érdemes a háziorvoshoz fordulni. Idõben felismerve a betegség gyógyítható, a vírust ki lehet irtani a szervezetbõl, így megszûnik a fertõzõképesség és megelõzhetõ a rák kialakulása.