Felszerelték az elsõ vakok által is olvasható utcanévtáblát a Hermina úton

A vakok által is olvasható elsõ utcanévtáblát szerelte fel a Hermina úton egy fiatal szobrászmûvész. A 22 éves Abonyi Alma néhány éve kezdett el street arttal, vagyis utcai mûvészettel is foglalkozni. Ez idõ alatt azt tapasztalta, hogy az emberek kíváncsiak a mûvészetre, de nincs elég idejük múzeumokba, galériákba járni.

Ezért olyan mûvészi alkotásokat kell készíteni, amelyek kivihetõk az utcára. A képzõmûvész alkotásában nemcsak az önkifejezésre törekedett, hanem annak is nagy jelentõséget tulajdonított, hogy mûve társadalmilag is hasznos legyen, így született meg az ötlet, hogy Braille írással készült utcanévtáblákat készítsen. Az elsõ, saját maga által készített táblát Abonyi Alma tette fel a Hermina úton az Vakok Állami Intézete közelében. "Kétféle tábla készült, az egyiknek magát a hátterét is én öntöttem. A táblára poliészter mûgyantából készült félgömbök kerültek, amelyeket pigmenttel egyenként megszíneztem" - mondta a fiatal szobrászmûvész.

Abonyi Alma összesen 60 ezer félcentiméter átmérõjû színes félgömböt gyártott az ezer utcanévtáblára, amelyet október végéig helyeznek el a fõváros utcáin. Elsõsorban a vakok által frekventált helyeken, úgy mint a XIV. kerületben, de kerülnek táblák a fõbb csomópontokba is, hogy felhívják a látók figyelmét a szépségre, a mûvészetre és a Magyarországon élõ 45 ezer látássérültre.

A mûvész kezdeményezését a Vakok Állami Intézete örömmel fogadta és szakmai segítséget is nyújtott például abban, hogy milyen magasra kerüljenek a táblák, mekkora az a karakternagyság, amelyet el tud olvasni egy Braille-ul tudó.

A Vakok Állami Intézete rehabilitációs igazgatóhelyettes szerint Magyarországon nagyon alacsony a Braille-t olvasók, használók száma: az összes vak ember alig tíz százaléka. Lengyel Ingrid hozzátette: "ezért nem gondolom, hogy a vakok által is olvasható utcanévtábla olyan nagy segítség lenne, de nagy lépés afelé, hogy valamiféle szemléletváltás elinduljon. Közös gondolkodás a szolgáltatók, az önkormányzatok, a hatóságok részérõl és egyáltalán az emberek fejében, hogy az akadálymentesítés nemcsak a fizikai, hanem az infokommunikációs akadálymenetesítésrõl is szól".