Ezért olyan mûvészi alkotásokat kell készíteni, amelyek kivihetõk az utcára. A képzõmûvész alkotásában nemcsak az önkifejezésre törekedett, hanem annak is nagy jelentõséget tulajdonított, hogy mûve társadalmilag is hasznos legyen, így született meg az ötlet, hogy Braille írással készült utcanévtáblákat készítsen.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Abonyi Alma összesen 60 ezer félcentiméter átmérõjû színes félgömböt gyártott az ezer utcanévtáblára, amelyet október végéig helyeznek el a fõváros utcáin. Elsõsorban a vakok által frekventált helyeken, úgy mint a XIV. kerületben, de kerülnek táblák a fõbb csomópontokba is, hogy felhívják a látók figyelmét a szépségre, a mûvészetre és a Magyarországon élõ 45 ezer látássérültre.
A mûvész kezdeményezését a Vakok Állami Intézete örömmel fogadta és szakmai segítséget is nyújtott például abban, hogy milyen magasra kerüljenek a táblák, mekkora az a karakternagyság, amelyet el tud olvasni egy Braille-ul tudó.
A Vakok Állami Intézete rehabilitációs igazgatóhelyettes szerint Magyarországon nagyon alacsony a Braille-t olvasók, használók száma: az összes vak ember alig tíz százaléka. Lengyel Ingrid hozzátette: "ezért nem gondolom, hogy a vakok által is olvasható utcanévtábla olyan nagy segítség lenne, de nagy lépés afelé, hogy valamiféle szemléletváltás elinduljon. Közös gondolkodás a szolgáltatók, az önkormányzatok, a hatóságok részérõl és egyáltalán az emberek fejében, hogy az akadálymentesítés nemcsak a fizikai, hanem az infokommunikációs akadálymenetesítésrõl is szól".