Az engedélyt a Sydney IVF elnevezésû, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó cég nyerte el, amely 7200, kutatási célra használható humán embrióval rendelkezik. Siker esetén világelsõ lehet a cég - közölte a bejelentés alkalmából az ausztrál kormány Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Tanácsának (NHMRC) képviselõje.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az NHMRC engedélyezési bizottságának elnöke, John Findlay hangsúlyozta, hogy a most induló kísérleteket szigorúan ellenõrzik majd. A kutatás során a magzati állapotot nem érhetik el az embriókkal, csak az úgynevezett blasztocita állapotig folyhat a megtermékenyített petesejt osztódása. "Kötelesek megállni ezen a ponton" - erõsítette meg Findlay. Ez a legfeljebb száz sejtet tartalmazó blasztocita állapot általában a megtermékenyítés utáni ötödik napra alakul ki.
A terápiás célú klónozás azt jelenti, hogy az így nyert embrionális õssejteket olyan örökletes betegségek gyógyítására kívánják felhasználni a kutatók, mint az izomdisztrófia vagy a Huntington-kór.
David van Gend, az Ausztrálok az Etikus Õssejtkutatásért elnevezésû kezdeményezés igazgatója bírálta az engedély kiadását. Úgy véli, hogy bár Ausztráliában megfelelõ ellenõrzés alatt folynak a kutatások, a világ más, kevésbé szigorú törvényekkel rendelkezõ országaiban akár reproduktív klónozásra is felhasználhatják az eredményeket.
Az embrionális õssejtek elõállítására szolgáló eljárás során eltávolítják egy petesejt magját és helyettesítik egy felnõtt sejt, például bõrsejt magjával. Az emberi örökítõanyag túlnyomó részét a sejtek magja tartalmazza. Közlésük szerint az ausztrál kutatók csak fölösleges, túlérett, vagy más okból beültetésre alkalmatlan embriókat használnak fel kísérleteikhez, a donorok beleegyezésével.