2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Új felfedezés a siketek kezelésében

Új felfedezés a siketek kezelésében
Az érthetõ beszéd tanulása részben a beszéd szerveibõl érkezõ idegi jelek által történik - ez a felfedezés új utakat nyithat meg a siketek kezelésében, jelentették be tudósok.

A száj és a torok izmai és érzékelõ idegsejtjei egy szó kiejtése során megjegyzik a helyzetüket és érzetüket, és az õ jelzéseik kulcsfontosságúak az agy beszédközpontjának mûködésében. David Ostry és Sazzad Nasir, a montreali McGill Egyetem kutatói egy szokatlan kísérletet folytattak le egy régi rejtély megoldására.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Öt középkorú embert kerestek, akik felnõttkorukban veszítették el a hallásukat és jelenleg egyáltalán nem hallanak, azonban cochleáris implantátumot kaptak, amellyel érzékelik a hangokat. Az implantátum kikapcsolása után az alanyokat arra kérték, ismételjenek meg négy különbözõ szót, miközben alsó állkapcsukat egy speciális, az alsó-elülsõ fogakra helyezett szerkezet finoman elõre húzta.

Ez a finom mozgás elégnek bizonyult arra, hogy eltorzítsa az alanyok szájából elõtörõ hangokat. A kísérlet célja az volt, hogy képesek-e az önkéntesek akkor is alkalmazkodni a hirtelen torzuláshoz, ha nem hallják az általuk kiejtett hangokat. A négy kiejtendõ szó az alábbi volt: "saw", "say", "sass" és "sane", a választási szempontok a magánhangzók, a csúszó magánhangzók, réshang (az "s" sustorgása), mivel ezek érthetõ kiejtése nagyon precíz állkapocsmozgásokat igényel.

Annak ellenére, hogy nem hallották az általuk kiejtett hangokat, az önkéntesek egy 300 kiejtésbõl álló sorozat során megtanulták kijavítani az általuk vétett kiejtési hibákat, sõt ugyanolyan gyorsan tanultak, mint az egészséges, halló emberekbõl álló kontrollcsoport, akik szintén végigcsinálták a kísérletet.

"A gép által végzett mozgás milliméteres nagyságrendû. Annak ellenére, hogy az alanyok nem hallják, amit kimondanak, az állkapocs mozgásának kicsi eltérése már elég ahhoz, hogy kijavítsák a válaszukat" - mondta el Ostry az AFP-nek. A tanulmány a Nature Neuroscience folyóirat online számában jelent meg. Ostry és Nasir a különleges alkalmazkodó képességet a "mechanoreceptoroknak" tulajdonítják, vagyis a beszéd szerveinek idegpályáiból és kötõszövetébõl, amelyek emlékeznek arra, milyen állapotban vannak egy-egy hang helyes kiejtésekor. Ostry szerint ez a felfedezés azt mutatja, hogy az agy két egyidejû jelzés által javítja ki a beszédünket: a kiejtett hang hallása, és ezek alapján a finom visszacsatolások alapján.

"Amikor egy gyermek beszélni tanul, kétféle információt kap" - nyilatkozta Ostry az AFP-nek. "Az egyik a hallás alapú információ, vagyis a saját beszéd visszahallása. Egyidejûleg a bõr és az izom receptoraiból is kap információkat. Ezek a receptorok nemcsak azt határozzák meg, hogyan is hangozzanak a szavak, hanem hogy milyen érzés legyen kimondani õket."

Ostry elmondta, hogy a kísérlet csak az áll izmait és az arc szöveteit vizsgálta, de az eredmények azt sugallják, hogy a "mechanoreceptorok" valószínûleg a száj, a nyelv és a gége izmaiban is megtalálhatók. "Elképzelhetõ, hogy a jövõben ez egy alapként fog szolgálni a beszédterápia számára. Siketként az ember elveszíti a két beszédet támogató rendszer közül az egyiket, de még mindig megvan a másik. És ez a másik a beszéddel összefüggõ érzékelések óriási mennyiségét jelenti. Olyan ez, mintha defektet kapnánk azután, hogy kiderül, van-e egyáltalán pótkerekünk" - magyarázta a tudós.