Méhnyakrák elleni oltás: mikor menthet életet?

A méhnyakrákot okozó vírus elleni védõoltás társadalombiztosítási támogatás híján túl drága ahhoz, hogy tömegesen elterjedjen. Márpedig a vakcina még sokáig nem lesz ingyenes. Szégyenletesen magas Magyarországon a méhnyakrák-halálozás, az európai átlag háromszorosa, annak ellenére, hogy az idõben felfedezett betegség jól gyógyítható. A hangsúly éppen az idõn van, vagyis a szûrésen, amellyel észlelni lehet az egyébként lassan, öt-tíz év alatt kialakuló rosszindulatú folyamatot, amelynek végén évente 500-600-an halnak meg Magyarországon. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által szervezett ingyenes, háromévenkénti méhnyakrákszûrésre behívott évi 700-800 ezer 25-65 éves nõ közül tavaly azonban csupán 58 ezren éltek a felkínált lehetõséggel. Ennél azért jóval többen esnek át citológiai vizsgálaton - sokszor felesleges sûrûséggel is -, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évente 850 ezer nõ 918 ezer labortesztjéért fizet. Ám sokan akár évtizedekig sem mennek el nõgyógyászati vizsgálatra, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy míg Izlandon vagy Finnországban 1 millió nõbõl 16-18-nak, addig Magyarországon száznak a halálát okozza a méhnyakrák.

A tudománytörténet áttörésként tartja számon a betegség elleni küzdelemben, hogy 2006 júniusában az USA-ban törzskönyvezték az elsõ olyan vakcinát, amely négy különbözõ (6-os, 11-es, 16-os, 18-as típusú) humán papillóma vírus (hpv) ellen nyújt ideális esetben 100 százalékos védettséget. A szexuális érintkezéssel terjedõ hpv vírusról azt kell tudni, hogy száznál is több típusa közül a 16-os és 18-as sorszámmal jelöltet sorolják a különösen nagy kockázatú kórokozók közé, amelyek a méhnyakdaganatok 70-80 százalékáért felelõsek. A nemi szerven megjelenõ szemölcsök 90 százalékát a 6-os és a 11-es számú típus okozza. A vírus ellen nincs orvosság, az egészséges szervezet többnyire egy-másfél év alatt legyûri a kórt. Baj akkor van, ha mégsem így történik, és - rendszerint több tényezõ szerencsétlen egybeesésével - kialakul a rosszindulatú sejtburjánzás.

A vényre Magyarországon is beszerezhetõ oltást három alkalommal kell beadni, és mivel társadalombiztosítási támogatás nem jár hozzá, összességében 90 ezer forintos kiadást jelent. Az Európai Betegségmegelõzési és Járványkontroll Központ, akárcsak a WHO, hatékony megelõzési stratégiának tartja a serdülõ lányok beoltását hpv elleni vakcinával - tette közzé a minap egy sajtótájékoztatón a nemzetközi szervezet, ám az immunizáció bevezetésérõl szóló döntés az egyes EU-tagországok hatáskörébe tartozik. Bár az oltóanyagot a világ több mint hetven országában törzskönyvezték, és Európában eddig másfél millióan adatták be maguknak, s néhány országban, így Cipruson, Norvégiában, Görögországban, Svédországban állami támogatást is élvez a határainkon túl is 300 eurós költségû vakcina.

"Számos kérdés tisztázatlan még ahhoz, hogy kötelezõ korosztályos védõoltás lehessen ez a vakcina. A legrégibb tapasztalat is ötéves, így nem tudjuk, véd-e egy életen át a fertõzés ellen, vagy mondjuk tíz év után meg kell-e ismételni az oltást. Emiatt nehéz megmondani, mennyire költséghatékony a szer, ugyanakkor az is emeli a betegség megelõzéséhez szükséges ráfordítást, hogy az immunizálás nem teszi feleslegessé a rendszeres nõgyógyászati szûrõvizsgálatot" - magyarázta Kovács Attila, az országos tiszti fõorvos helyettese. Ha csak egyetlen korosztály beoltásával számolunk - legyen az a 12 vagy a 14 évesek köre -, az hozzávetõleg 50 ezer kislányt jelent, s a gyártótól kapható nagybani árengedményt figyelembe véve legalább évi 2,5 milliárd forintot igényel. Ez megközelíti a ma kötelezõ kilenc gyermekkori védõoltás (egyebek mellett a torokgyík, a szamárköhögés, az agyhártyagyulladás, a gyermekbénulás elleni védelem) együttes évi költségét, ami 2,9 milliárd forint.