A Stanford Egyetem kutatói kifejezték reményüket, hogy a patkánykísérletek során elért eredményeik egy olyan új gyógyszer kifejlesztéséhez vezetnek el, amely csökkenti a szívroham vagy a koszorúereken végzett bypassmûtét során keletkezõ esetleges károsodást, amikor a szívizom nem jut elegendõ vérhez.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Amikor viszont csökkentették az ALDH2 szintjét, majd szívrohamot váltottak ki az állatoknál, nagyobb mérvû volt a szívizom károsodása.
Mint a kutatók a Science címû tudományos folyóiratban errõl beszámoltak, egy úgynevezett Alda-1 nevû vegyületet adagolva a patkányoknak sikerült jelentõsen növelni az ominózus enzim aktivitását. A készítmény megvédte azokat a sejteket, amelyek egyébként a csökkentett vérellátás miatt elpusztultak volna.
Az enzim ugyanis segít megszabadulni azoktól a toxikus vegyületektõl, amelyek akkor halmozódnak fel, amikor a szív nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz.
"Az enzim központi szerepet játszik egy sor olyan sejtszintû folyamatban, amelyek során a szervezet megkísérli méregteleníteni a toxikus vegyületeket" - hangsúlyozta Tomas Hurley, az Indianai Egyetem kutatója, aki szintén részese volt e kísérleteknek.
A tudósok szerint nagy az érdeklõdés az olyan gyógyszerkészítményeket, amelyek képesek csökkenteni a szívroham, vagy a sebészeti beavatkozás során keletkezõ károsodást. Az Alda-1 nevû készítményhez hasonlatos gyógyszerek képesek lesznek betölteni ezt a szerepet.
Daria Mochly-Rosen szerint egy ilyen gyógyszer, amennyiben embernél is hatékonynak bizonyulna, igen hasznos lenne az angina pectorisban szenvedõ betegeknél, akiknél a hirtelen fellépõ mellkasi fájdalom azt jelzi, hogy a szívizom nem jut elég oxigénhez. A fájdalom egyúttal a közelgõ szívrohamra is figyelmeztethet.
Nem tisztázott azonban, hogy a készítmény adható-e nem sokkal egy szívroham után, hogy minimalizálják a kardiális károsodást.
Amennyiben a készítmény beválna, különösen hasznos lenne a kelet-ázsiai származásúak esetében, akiknek 40 százaléka az ALDH2-gén mutáns változatával rendelkezik, s ezáltal fokozottan veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegségek által. Daria Mochly-Rosen szerint a készítményt hatékonyan lehetne alkalmazni más kórképeknél is, olyanoknál, mint például az oxidatív stressz, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.