Milánó - Nagyobb az esélyük a dadogásra a születésüktõl fogva kétnyelvû környezetben felnövõ gyerekeknek - állítják a University College London kutatói.
Az Archives of Disease in Childhood címû folyóiratban megjelent tanulmányban 300, 8-10 éves dadogó gyerekkel végzett kutatás eredményeit publikálták. A vizsgált csoport egyötöde, azaz 70 gyerek beszélt két nyelvet, közülük 38-an úgy tanultak meg angolul, hogy családjuk egyetlen tagja sem használta a nyelvet.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A szakemberek 31 olyan gyereket találtak, akik dadogtak az anyanyelvükön és angolul egyaránt. A beszédprobléma négy és fél éves koruk táján kezdõdött. A fiúk négyszer érintettebbek, mint a lányok.
A kutatók megfigyelték, hogy a két nyelven beszélõ, nem dadogó gyerekek háromnegyede otthon nem használta az angolt.
A tanulmány szerint a kétnyelvû gyerekek nehezebben tudják leküzdeni a dadogást: 12 éves korukra mindössze 25 százalékuk szabadult meg beszédproblémájától, míg az egynyelvûek ekkorra már 50 százalékban beszédritmuszavar nélkül éltek.
Noha általában a tanulók iskolai teljesítménye nem szenvedte meg a zavart, a kutatók mégis azt javasolják, hogy a dadogás elkerülése érdekében a kétnyelvû gyerek ne menjenek addig iskolába, míg az angolt nem sajátítják el, ezzel jelentõsen csökkenthetõ a beszédzavar kialakulása, vagy ha az mégis jelentkezne, a javulás gyorsabb ütemûvé válik.