A kutatásban a Cornelli Egyetem, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA), a Chicagói Egyetem, a brit GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyártó, valamint a Lausanne-i Egyetem tudósai vettek részt, akik eredményeikrõl a Nature címû tudományos folyóiratban számoltak be.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
nemzedékrõl nemzedékre öröklõdtek, így segítségükkel következtetni lehet a felmenõkrõl.
A kutatók a genetikai vizsgálat keretében olyan személyekre összpontosítottak, akiknek mind a négy nagyszülõje feltehetõen egyazon országból származott. A DNS-minták elemzésébõl nyert adatokat egy koordinátarendszerben helyezték el: a hasonlatos genetikai struktúrával rendelkezõ egyének oly módon "csoportosultak", hogy elkülöníthetõvé váltak a nagy európai képzõdmények.
"Európán belül az olyan egyének, akiknek az összes nagyszülõje egyazon régióból származott, genetikailag egy kicsit jobban hasonlítanak egymásra, mint azok a személyek, akik távolabbi vidékekrõl erednek" - hangsúlyozta Carlos Bustamante, a Cornelli Egyetem kutatója, aki biológiai statisztikával foglalkozik. Hozzátette: ily módon viszonylag nagy pontossággal meg lehet állapítani, hogy Európán belül ki honnan származik.
"Amikor az 500 ezer SNP-bõl származó adatokat egy koordinátarendszerbe helyeztük, kirajzolódott Európa térképe: képesek voltunk felismerni az Ibériai- és az Appennini-félszigetet, ahogy Délkelet-Európát, Törökországot és Ciprust" - hangsúlyozta a vizsgálatot irányító John Novembre, a UCLA Ökológiai és evolúciós tanszékének kutatója.
A genetikai térkép felbontása oly precíz, hogy a kutatók képesek voltak kimutatni a francia, német, vagy olasz anyanyelvû svájciak közötti genetikai különbségeket. A francia anyanyelvûek genetikailag több hasonlóságot mutattak a franciákkal, a német anyanyelvûek a németekkel, míg az olasz anyanyelvûek a taljánokkal.
A kutatók a genetikailag "jól dokumentált" országok esetében, ahonnan sok minta származott, a vizsgált egyének 50 százalékánál 310 kilométeres, 90 százalékuknál pedig 700 kilométeres pontossággal voltak képesek meghatározni eredeti származási helyüket. A népesség egészében az egyének 50 százalékánál 540 kilométeres, 90 százalékánál pedig 840 kilométeres pontossággal állapították meg származási helyüket.