Újabb magyar találmány - szuperkönnyû és nagyszilárdságú aerogél

A szuperkönnyû és nagyszilárdságú aerogél új, a NASA által kikísérletezett variánsnál is nagyobb teherbírású változatát fedezték fel a Debreceni Egyetem munkatársai.

A porok, porózus anyagok és felületek vizsgálata számos, a környezetvédelem és az orvosbiológia területén alkalmazható felfedezéshez vezethet el - mutatott rá a Debreceni Egyetem nemzetközi konferenciája. A legfrissebb eredmények szerint a nanoméretû anyagok tüdõbe kerülve lehetnek akár olyan veszélyesek is, mint az azbeszt, de a kozmetikai titánoxid is halált okozhat nanoméretben. A konferencia szenzációjául azonban a Debreceni Egyetem felfedezése, a szuperkönnyû és nagyszilárdságú aerogél új, a NASA által kikísérletezett variánsnál is nagyobb teherbírású változata szolgált.

Augusztus 27-29. között zajlott a Debreceni Egyetemen a PORANAL nemzetközi konferencia, amely porok, porózus anyagok és felületek analitikai kémiájának a környezetvédelmi és orvosbiológiai jelentõségét mutatta be. A hazai résztvevõk mellett spanyol, angol, francia és belga kutatók is érkeztek a nemzetközi konferenciára, ahol nagy számban vettek részt a Debreceni Egyetem vegyész szakos doktoranduszai is.

A konferencia fõ érdekességét a szuperkönnyû és nagy teherbíró képességû anyagok, az ún. szilika alapú aerogélek elõállításáról szóló elõadás adta. A Debreceni Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszék docense, Lázár István bemutatta a levegõnél alig nehezebb, általa elõállított aerogélt, ami amellett, hogy átlátszó, éghetetlen, és kiváló hõszigetelõ anyag, a saját súlyának több mint 3700-szorosát elbírja.

„Az aerogéleket többek között a repülõgépek és az ûrhajók hõvédelménél használják, az elsõ példányokat a NASA fejlesztette ki. Az általunk kifejlesztett debreceni aerogél háromszor nagyobb terhelést is elvisel, mint az eredetileg a NASA által bemutatott példány, így ebben a tekintetben nem hivatalos világrekordernek számíthat” - magyarázta Lázár doktor.

A konferencián a levegõ portartalmát vizsgáló aktuális kutatásokat is megismerhették a résztvevõk, többek között Debrecen levegõanalízisét is bemutatták, amibõl kiderült, hogy a porok mennyisége és minõsége napszaktól és évszaktól egyaránt függ, illetve megállapították, hogy Debrecen a kevéssé porterhelt városok közé tartozik.

Az Antwerpeni Egyetem környezettudósa, René Van Grieken pedig arról tartott elõadást, hogy a levegõ portartalmát vizsgálva tudták megakadályozni Bellini Madonna címû festményének színelváltozását. Szó esett a nanotechnológia hasznos hatásai mellett annak káros tulajdonságairól is.