Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Valamennyi vizsgált személy Kopenhágában élt és kitöltött egy olyan kérdõívet, amelyben az alkoholfogyasztásra és a testmozgásra vonatkozó kérdések is szerepeltek. A részletes vizsgálatot mintegy 20 év múlva megismételték és azt elemezték, hogy miképpen alakult a vizsgált személyek egészsége, hányan lettek szívbetegek és a két évtized alatt hányan haltak meg, az illetõk mennyit mozogtak rendszeresen és mennyi alkoholt fogyasztottak.
Az eredmények egyértelmûen igazolták, hogy mind a férfiak, mind a hölgyek körében ritkább volt a szívinfarktus és jobbak voltak az életkilátások azoknál, akik rendszeresen, lehetõleg naponta sétáltak, gyalogoltak, kocogtak, bicikliztek, úsztak, tehátmozogtak.
Amikor kiszámolták az alkohol és a szívbetegségek kapcsolatára vonatkozó adatokat, az derült ki, hogy a heti szeszfogyasztás és az életkilátások között U-betûre emlékeztetõ összefüggés van. Az "U" baloldalának felsõ végén azok helyezkednek el, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. Ezeknek a halálozása magasabb, mint azoké, akik mérsékelten, napi 1-2 deci bornak megfelelõ alkoholmennyiséget fogyasztanak: ezek a személyek a betegségek gyakorisága, a halál kockázata szempontjából az "U" betû legalsó csúcsán vannak, a szív- és érrendszeri betegség rizikója is itt a legkisebb.
A statisztika szerint a csoport többi tagja a mind erõsebben italozókat jelenti - ez az "U" jobboldali, fölfelé emelkedõ szára. Ezen a minden szempontból bekövetkezõ halálozás (például szívhalál, májzsugor, baleset) kockázata a szeszfogyasztás növekedésével párhuzamosan meredeken emelkedik. A dánok között is a sokat ivók haltak meg a legtöbben és legkorábban.
A legjobb egészségnek azok örvendtek, akik rendszeresen mozogtak és mérsékelten fogyasztottak szeszesitalt. A dán kutatók eredményei egybevágnak egy amerikai munkacsoport most közölt adataival, ezeket az egyik legtekintélyesebb szívgyógyászati folyóirat, a Circulation közölte.
Dr. Luc Djoussé és Dr. Michael J. Ganziano annak a hatalmas vizsgálatnak a dokumentumait elemezte, amelyikben 1981-tõl több mint 33.000 amerikai orvos vett részt. Egészségi állapotuk alakulását 23 éven keresztül folyamatosan követték és a most megjelent tanulmány azt ismertette, hogy milyen összefüggés volt a doktorok alkoholfogyasztása és a szívelégtelenség esetleges megjelenése között.
Az derült ki, hogy szívelégtelenség abban a csoportban következett be a legritkábban, amelyiknek tagjai rendszeresen, de csak mérsékelt mennyiségben ittak szeszt. Úgy tûnt, hogy a rendszeres, de nem sok alkohol a koszorúérbetegség kivédése szempontjából jelent kedvezõ hatást.
mti