Légzõszervi rákot okozhat a füstölõégetés

New York - A füstölõk égetése kellemesen édes illatot áraszt, ám a szétterülõ füst rendszeres belégzése növeli a légzõszervi rák kockázatát - állítja a Cancer címû orvosi szakfolyóiratban októberben megjelenõ tanulmány. 61 ezernél több, Szingapúrban élõ kínai tizenkét éven át tartó követéses vizsgálata alapján a kutatók kapcsolatot találtak a gyakori füstölõhasználat és különbözõ légzõszervi ráktípusok elõfordulása közt.

A füstölõket évezredek óta több kultúrában használják vallási és spirituális szertartásokon. Ázsiában általános a füstölés az otthonokban, és nyugaton is egyre elterjedtebb ez a szokás.

A füstölõket illatos növényi alkotókból, fakéregbõl, gyantából, gyökerekbõl, virágokból és illóolajokból készítik. Ezen anyagok égetése közben rákkeltõ anyagok keletkezhetnek, például poliaromás szénhidrogének vagy benzol. A koppenhágai Statens Serum Intézetben kutató Jeppe T. Friborg által vezetett vizsgálat az elsõ, amely a füstölõhasználattal összefüggõ emelkedett rákkockázatot tanulmányozta.

A vizsgálat kezdetekor 45 és 74 év közötti, rákmentes férfiak és nõk közül tizenkét év alatt 325 embernél alakult ki felsõlégúti rák, például az orrban, szájban vagy a torokban, további 821 résztvevõ pedig tüdõrákos lett.

A kutatók szerint statisztikailag nagyobb volt a felsõlégúti rákkockázata azoknak, akik gyakrabban égettek füstölõt lakásukban, ez alól csak az orr-garat környéki rák volt kivétel. Körükben nagyobb arányban jelentkezett az elszarusodó laphámrák is, mely a test belsõ és külsõ felszínét borító sejtekben fejlõdik ki. A kockázat dohányosoknál és nemdohányzóknál egyaránt jelentkezett.

Azoknál, akik egész nap égették a füstölõt, esetleg még éjjel is, 80 százalékkal nagyobb valószínûséggel alakult ki laphámrák a teljes légzõtraktusban - állapították meg a kutatók.