A sebgyógyulás mechanikája

Úgy tûnik, hogy a sebgyógyulás és a kötõszövet képzõdés hátterében döntõen mechanikai hatások érvényesülnek. Amikor sérülés ér minket, a kialakult seb helyreállítása érdekében a szervezet komplex mechanizmust indít be. Közvetlenül a bõr felszíne alatt folyamatosan olyan specializált sejtek (fibroblasztok) ólálkodnak, melyek a sebben kialakult ideiglenes szövethálózatban aktiválódnak és a seb zárásához szükséges kollagént elkezdik termelni. Az ideiglenes szövetháló (mátrix) kezdetben igen puha és tele van sejtek növekedését serkentõ faktorokkal. A fibroblasztok pedig a puha mátrixban folyamatosan rendezgetik a kollagén rostokat, majd ahogy egyre szilárdabbá válik az új kötõszöveti háló, a fibroblasztok hirtelen átalakulnak olyan összehúzódásra képes sejtekké, melyek a mátrixba akaszkodva a seb széleit összehúzzák.

Azonban eddig nem volt ismert, hogy mi készteti a fibroblasztokat erre az átalakulásra. A svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne kutatói felfedezték, hogy a változást egy olyan növekedési faktor hozza létre, mely akkor szabadul fel, amikor a kialakuló szövetháló már elért egy elégséges fokú szilárdságot. A felszabadulás pedig kizárólag mechanikai hatásokra következik be, a fokozódó szövetközi húzóerõ hatására a növekedési faktor szinte úgy pattan ki a sejtbõl, mint a cukorka a csomagolásából. A növekedési faktor hatására a fibroblaszt kontraktilis, azaz összehúzódásra képes fehérjét termel, és a mátrixhoz tapadva fokozatosan összébb húzza a sebet. A folyamat közben persze önmaga is termeli azt a növekedési faktort, mely a többi fibroblaszt átalakulását segíti.

Bár a folyamat a sebgyógyulás gyorsítását célozza, korlátlanul mûködve súlyos problémákat okozhat. Ha ugyanis létfontosságú szervet érint a sérülés (szív, tüdõ, máj, vese) a kontroll nélkül növekedõ sarjszövet az adott szerv mûködészavarát okozhatja. Gyakran felelõsek a fibroblasztok a beültetett implantátumok problémái miatt is, hiszen ha a felület túlságosan sima, akkor nem igazán lesz képes a kötõszövet a megfelelõ helyen rögzíteni azt, ha pedig túl érdes, akkor hamar vastag kötõszöveti réteg nõ köré, mely a mûködését veszélyezteti.

„Azt reméljük, hogy felfedezésünk közelebb vihet minket ahhoz, hogy a fibroblasztok mûködését hatékonyabban tudjuk szabályozni és ezzel lehetõséget teremtsünk a fentebb említett problémák kialakulásának megakadályozására. Biztató, hogy egyszerre több pont is lehetõségként kínálkozik arra, hogy befolyásoljuk a seb gyógyulását és a kötõszövet kialakulását.” – hangsúlyozta Dr. Boris Hinz, a kutatócsoport vezetõje.