rss
  • Öregség és kreativitás

  • Share on Tumblr

    Boston - Ha az agy sok adatot tárul, gyengébb a memória, és több a kreativitás - mutatták ki az amerikai Harvard Egyetem kutatói.

    Ismert a jelenség, amikor egy idõsödõ ember találkozik valakivel, akit jól ismer, a neve azonban nem jut eszébe. Az illetõ ilyenkor ijedten állapítja meg, hogy kezd szenilis lenni. Pedig nem így van. A legújabb kutatások szerint az idõ múlásával sok információt tárolunk az agyunkban, egy idõsebb általában többet, mint egy fiatal.

    A 65 évnél idõsebb embereknek csak a 10 százaléka szenved Alzheimer-kórban, a többség agya jól mûködik, csak másképpen, mint a fiataloké. A korral ugyan nehezebb koncentrálni egyes adatokra, például névre, vagy telefonszámra, de az értékelõ, összefüggést találó képesség megnõ. Az agy egy új helyzettel kapcsolatos információt összeveti a rendelkezésre álló korábbi információkkal és szélesebb perspektívába helyezi azokat. Az öregek bölcsességének neurofiziológiai gyökerei ebben vannak - írta a Corriere della Sera címû olasz lap.

    A Progress in Brain Research címû könyv sok példát ismertet errõl a jelenségrõl. Megtudható belõle például, hogy egy feladat kapcsán a fiatalok gyorsabban felfognak minden új információt és emlékeznek mindenre, amit láttak vagy hallottak, az érett korúak azonban jobban fel tudják használni ezeket az információkat. A feladathoz felhasználják az összes kapcsolódó, már korábban szerzett információt és elõbb jutnak a megoldáshoz.

    A Harvard kutatói a legtehetségesebb diákokat alávetették egy kísérletnek. Bizonyos prioritások szerint kellett kiválasztaniuk és rangsorolniuk sok különbözõ információt. A feladatot nehezen oldották meg. Ennek oka, hogy az agyuk homloklebenye, amely az egész agykéreg 29 százalékát teszi ki, lassabban mûködik. Ezt kompenzálandó viszont a kreativitásuk sokkal nagyobb.

    Ez történik az idõsek esetében is, akiknél szintén a kreativitás kerül elõnybe a memóriával szemben, ám ez nem hátrány, hisz kialakulhatnak ebben a folyamatban még új képességek is, amelyek alkalmassá tesznek bonyolult problémák megoldására.

    Nem törvényszerû az agy elöregedése. Egy holland nõt 112 éves korában teszteltek a groningeni egyetem kutatói, akik megállapították, hogy értelmi képességei nagyon is jók. Két évvel késõbb az asszony meghalt, agyát saját kérésére felboncolták és kiderült, hogy egy 60 évesének felelt meg.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy ausztrál bíróság döntése után perek sorozata várható a Vioxx miatt

    Egy ausztrál bíróság pénteken úgy döntött, hogy a Vioxx elnevezésû, korábban széles körben alkalmazott fájdalomcsillapító megduplázta a szívroham kockázatát és nem bizonyult alkalmasnak a forgalmazásra, így perek százai várnak a gyógyszert gyártó amerikai Merckre a földrésznyi országban is.

  • Egyre nõ az idõsek által elkövetett öngyilkosságok száma

    Németországban egyre nõ az idõsek által elkövetett öngyilkosságok száma, ám ez az eset vitát váltott ki arról, vajon kérhetnek-e segítséget a halálhoz.

    Az idõs asszony messze nincs egyedül azzal, hogy véget akart vetni nyomorúságos életének. Egyike annak az öt embernek, akik Roger Kuschtól, a Hamburg egykori igazságügyi miniszterébõl lett eutanáziatanácsadótól kaptak segítséget. Kusch nem vesz részt személyesen az öngyilkosságokban, mivel ez a német törvények szerint illegális lenne.

  • Kifejlesztettek egy vakcinát szklerózis multiplex ellen?

    Kifejlesztettek egy vakcinát a Heidelberg Egyetemi Kórház és a Német Rákkutató Központ tudósai, ami egerek esetében képes meggátolni az encephalitis kialakulását, ami nagyon hasonló az emberi szklerózis multiplexhez, amikor az immunrendszer megtámadja és elpusztítja az egészséges idegszöveteket.

    A tudósok a vakcina kifejlesztése során autológ immunsejteket használtak: a szklerózis multiplex által kiváltott káros immunreakciók célkeresztjében álló fehérjét helyeztek el az immunsejteken, majd olyan anyaggal kezelték ezeket a sejteket, ami képes elnyomni az immunreakciókat.

  • Õssejtekkel állították helyre állatok látását és hallását

    Washington - Embrionális õssejtekkel helyre lehet állítani az állatok látását és hallását - jelentették be amerikai és dél-koreai kutatók az Egyesült Államokban az Idegtudományi Társaság kongresszusán.

    Az egyik kutatócsoport tengeri malacok hallását "javította" meg emberi csontvelõbõl nyert õssejtek révén, míg a másik békákból nyert õssejtekkel "növesztett" mûködõ szemet az ebihalaknak.

  • Az enzim, amely szerepet játszik a rákos daganatok növekedésében - megfejtették?

    A kutatóknak sikerült feltörniük egy olyan enzim kódját, amely kulcsszerepet játszik a legtöbb rákos daganat növekedésében. A közzétett tanulmány eredménye utat nyithat egy új rákellenes gyógyszer kifejlesztésére.

    A tanulmányt elemzõ szakértõk áttörésként értékelték az eredményt a rákbiológiában, ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy még sok munkára lesz szükség ahhoz, hogy az eredményt a gyakorlatban újgenerációs kezelésekként lehessen alkalmazni.

  • Összefüggések lehetnek a pajzsmirigyproblémák és a potenciazavar között?

    Az régóta ismert tény, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések vagy a cukorbetegség nagymértékben befolyásolják a "férfierõt". Új vizsgálatok hasonló összefüggést mutatnak a pajzsmirigyproblémák és a potenciazavar között.

    Az, hogy bizonyos hormonális eltérések merevedési zavarhoz vezetnek, tényként ismert már hosszú ideje, hiszen a férfi nemi hormon (tesztoszteron) abnormálisan alacsony szintje egyértelmûen vezet ilyen jellegû panaszokhoz.

  • Több száz új antibiotikum az életünkben?

    A kutatók olyan új kémiai megoldást találtak, amely több száz új antibiotikumot szabadíthat fel. A brit Warwick Egyetem és a John Innes Centre kémiai kutatói felfedeztek egy újszerû jelzõmolekulát, amely kulcs lehet több száz új antibiotikumhoz .

    A Streptomyces baktériumok közül néhány már ipari alkalmazásban áll ismert antibiotikumok elõállításához, a kutatók pedig új megközelítést alkalmaztak az antibiotikum-termelés új eljárásainak megtalálása és hasznosítása érdekében a Streptomyces család génállományára vonatkozóan.

  • Túl a harmincon az elsõ lombikbébi

    Louise Brown, a világ elsõ mesterséges megtermékenyítéssel (IVF) született csecsemõjének születése három évtizeddel ezelõtt a címlapokra került a nemzetközi médiában – a férjezett, egy gyermekes édesanya azonban 30. születésnapját nem sajtóvisszhanggal, hanem éppen ellenkezõleg, csendes ünnepléssel szeretné tölteni pénteken.

    Brown, aki a délnyugat-angliai Bristolban él férjével, Wesley Mullinderrel és 18 hónapos kisfiával, Cameronnal, egy szállítmányozási vállalatnál dolgozik adminisztrátorként. Kívánsága és szerény életmódja ellenére továbbra is a közvélemény kíváncsiságának középpontjában áll.

  • Ritkaságszámba menõ ikerszülés történt - egyik fehér, másik színes

    Világszenzáció történt a német fõváros egyik kórházában. Egy anyának fehér és színes bõrû ikrei születtek.

    Elõre közölték, hogy a gyerekeket nem cserélték el, a bõrszínt egyszerûen a sors hozta így. Az apa pedig minden kétséget kizáróan ugyanaz. Az orvosok szerint a legfontosabb az, hogy a fehér bõrû Leo és a színes bõrû Ryan - édesanyjukkal együtt - egészségesek. A gyermekeknek életet adó anya egyébként ghánai, az apa viszont született német, s potsdami.

  • AIDS Világkonferencia Mexikóban

    A Mexikóvárosi AIDS Világkonferencia sok ezer HIV-pozitív résztvevõje közül sokan nem vállalják fel, hogy a konferencia miatt érkeztek a városba.

    A konferenciát szervezõk csak szûkkörûen engedik a médiának a közvetítést, és például a résztvevõk különbözõ színû pólóban lesznek aszerint, hogy engedik-e magukat filmezni vagy sem.

    Azok, akik nyilatkoznak a sajtóban, kérhetik, hogy hazájukban ne adják le az interjút.

  • Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

    Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekrõl a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az elsõ jelentõs posztgraduális továbbképzése.

  • A herpesz kezelése nem véd meg a HIV fertõzéstõl

    London - Az orvosok sokáig azt feltételezték, hogy a herpesz elleni kezelés egyúttal csökkenti az érintett személy kockázatát a HIV fertõzéssel szemben. Egy új tanulmány azonban, mely a The Lancet címû orvosi folyóiratban pénteken jelent meg, cáfolni látszik ezt a feltevést.

    A megállapítás alapján újra kell gondolni a HIV-megelõzés stratégiáját például Afrikában is, ahol a szexuális úton terjedõ betegségek, így a genitális herpesz elleni védelem része a kidolgozott terveknek.

  • Kb. 16 millió intravénás kábítószerhasználó - majdnem minden ötödik AIDS-es

    Világszerte kb. 16 millió az intravénás kábítószerhasználók száma, és közülük majdnem minden ötbõl egynél kimutatható az AIDS vírusa – áll a Lancetben megjelent becslésben.

    Az intravénás kábítószerélvezõk számát a világon 15,9 millióra becsülik, közülük kb. hárommillióan hordozzák a HIV vírust. A legtöbb intravénás kábítószerfüggõ Kínában található, számuk 2,35 millióra tehetõ, közülük körübelül 12,3 százalék HIV fertõzött. Az Egyesült Államok a második összességében 1,85 millió intravénás kábítószerélvezõvel, akiknek 15,6 százaléka fertõzött.

  • Meglepõ felfedezés a leukémia kezelésében

    A Myeloid Lymphoid Leukémia (MLL) a vérrák egy ritka fajtája, amelyben a leukémiás gyermekek 5-10 százaléka, a csecsemõk háromnegyede szenved.

    Az MLL különbözik a leukémia általános eseteitõl, és a kemoterápiára is rosszul reagál. Ám egy meglepõ felfedezés talán új utat nyithat eme nehezen kezelhetõ betegség kezelésében. Egy laboratóriumi rutineljárás során a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy a cukor-szabályozó enzim blokkolása segített az MLL betegségben szenvedõ egerek életét jelentõsen meghosszabbítani.