A konferenciát szervezõk csak szûkkörûen engedik a médiának a közvetítést, és például a résztvevõk különbözõ színû pólóban lesznek aszerint, hogy engedik-e magukat filmezni vagy sem.
Azok, akik nyilatkoznak a sajtóban, kérhetik, hogy hazájukban ne adják le az interjút.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ilyen például a 32 éves Anasztázia is, Oroszországból. „Védekezés nélküli szexuális aktus során kaptam meg a vírust. A srác nem mondta meg nekem, hogy HIV-pozitív. Annyira szerettem, hogy nem használtunk kondomot” – mondja a nõ. „Õ volt az elsõ AIDS beteg a városban… katonaként szolgált Afrikában”.
Világszerte mintegy 33 millióan voltak HIV-pozitívak 2007-ben, ennek túlnyomó része (22 millió) Afrika Szaharától déli részére esõ területen él. Auguste Dokla, a togói AIDS betegek szövetségének elnöke elmondta, hogy az AIDS iránti éberség még mindig csak lassan nõ a nyugat-afrikai országban. „Az utcán tüntetünk, hogy gyógyszereket kapjunk, de csak élõszóval hívjuk fel magunkra a figyelmet” – mondta Dokla. „A televízióban és a rádióban nem tudunk megjelenni”.
Az AIDS konferencia 22 ezer látogatója közül mintegy 2500 HIV-pozitívat várnak, de a szervezõk szerint még többen is lehetnek, mivel sokan nem vallják be a betegségüket. A portugál származású da Quinta személyesen is egyeztet a résztvevõkkel, hogy szeretnének-e interjút adni a média számára. „Én nem nagyon szenvedtem a diszkriminációtól, de hát Európában minden egész más. Dél-Amerikában azonban minden nagyon nehéz a kulturális szokások és a katolikus egyház erõs befolyása miatt. Minden szégyellnivaló itt: a homoszexualitás, a prostitúció és az AIDS is”.