Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A válasz egyértelmû igennek bizonyult mind gyerekek, mind felnõttek esetében. A kevesebbet alvó felnõttek és gyerekek esetében szignifikánsan magasabb testtömeg index volt kimutatható.
Ez a probléma kifejezetten kisgyerekek és serdülõk esetében jelentõs, ugyanis nekik több alvásra lenne szükségük, mint a felnõtteknek.
Sajnos a fenti tendencia nemcsak az USA-ban, hanem a legtöbb fejlett országban, így hazánkban is egyre inkább észlelhetõ.
Felborul az anyagcsere háztartás
A folyamat élettani háttere az, hogy az alvás és az éhségközpont szabályozása között szoros összefüggés áll fenn. Kimutatták, hogy ha egy héten keresztül valaki napi 4 órával alszik kevesebbet, mint az életkorából adódóan szükséges lenne, akkor már egy hét után a jóllakottságot jelzõ hormon, a leptin vérszintje jelentõsen lecsökken, az étvágyserkentõ hormon, a ghrelin vérszintje pedig jelentõsen növekszik, valamint a szövetek inzulin iránti érzékenysége is csökken.
A szövetek inzulinrezisztenciájának eredményeképpen a vér inzulinszintje növekszik. Az inzulin több sejt anyagcsere-folyamatban is részt vesz, így az emelkedett inzulinszintnek köszönhetõen ezen folyamatok szabályozása zavart szenved.
A felborult anyagcsere-háztartás végsõ esetben kifejlõdött cukorbetegséget, magas vérnyomást, metabolikus szindrómát is okozhat. Jó hír viszont az, hogy rövid távú alvásmegvonás kompenzálható, így a normális élettani viszonyok visszaállíthatóak.
Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy az alvásmegvonás már gyermekkorban is súlyos károsodásokat okoz, melyek az anyagcsere betegségek kifejlõdése idején már nem visszafordíthatóak. Ezért különösen a szülõknek érdemes odafigyelni arra, hogy gyermekük megfelelõen kipihent legyen. Felnõttek esetében tudatos életmódváltással megakadályozható, hogy az ördögi kör tovább folytatódjon. Ez egy egyszerû módszer arra, hogy gyógyszer nélkül, csupán odafigyeléssel többet tegyünk egészségünkért.